Florin Cîțu román kormányfő
Fotó: Gov.ro
Románia nem halogathatja tovább az állami szektor reformját, hogy erőforrásait beruházásokra fordíthassa, jelentette ki Florin Cîțu miniszterelnök.
2021. február 26., 13:392021. február 26., 13:39
2021. február 26., 14:292021. február 26., 14:29
A tavaly év végén hivatalba lépett jobbközép koalíciós kormány vezetője egy közösségi portálon közzétett, a román média által pénteken szemlézett bejegyzésében rámutatott: Romániát tavaly az utóbbi száz év legnehezebb válsága elé állította a világjárvány, de sikerült elkerülnie a technikai recessziót, a GDP két egymást követő negyedévi csökkenését. 2020 utolsó negyedévében pedig az EU legnagyobb gazdasági növekedését produkálta az ország.
– jegyezte meg a kormányfő arra utalva, hogy Romániában egymást érik a szakszervezeti megmozdulások, amióta a kormány bejelentette, hogy 2021-ben befagyasztják a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat.
A közszférában tavaly 8 százalékkal nőttek a bérek – egyes ágazatokban 25 százalékkal, a bérköltségek megduplázódtak az utóbbi négy évben és jelenleg a GDP mintegy 12 százalékára rúgnak, miközben az uniós átlag a GDP 10 százalékára tehető, sorolta.
Rámutatott: minden előrejelzés szerint a magánszektorban az esetek többségében nem lesz béremelés, és mivel a válság nem ért véget, a kormány úgy döntött, hogy a közszférában is megmaradnak a bérek a tavaly decemberi szinten. Hozzátette:
A miniszterelnök szerint az utóbbi 30 évben a szociáldemokraták voltak azok, akik csődbe juttatták az állami vállalatokat és adósságot halmoztak fel.
– szögezte le a miniszterelnök, aki szerint 2021 a reformok és beruházások éve lesz Romániában.
A bukaresti parlament ezekben a napokban tárgyalja a Cîțu-kormány 2021-es költségvetés-tervezetét, amely a GDP 7,16 százalékára rugó államháztartási hiánnyal számol, miután Románia tavaly 9,79 százalékos deficittel zárt.
A több mint hétszázalékos hiánycélhoz is a kiadási előirányzatok jelentős csökkentésére volt szükség, a kormány takarékossági intézkedései ellen azonban lázonganak a szakszervezetek.
A Cîțu-kormány viszont minden korábbinál több pénzt – 61 milliárd lejt – irányoz elő beruházásokra, amelytől a tartós gazdasági növekedés megalapozását reméli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás