David Cameron brit miniszterelnök szerint az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni.
2015. november 11., 13:202015. november 11., 13:20
Hozzátette: az euróövezeten kívüli tagországokat semmiféle hátrány nem érheti azért, mert nem csatlakoztak a valutaunióhoz. Cameron kedden a Királyi Külügyi Intézet hallgatósága előtt elmondott több mint egyórás beszédében részletezte azokat a reformokat, amelyekre a brit kormány szerint szükség van ahhoz, hogy Nagy-Britannia a jövőben is az EU tagja maradhasson.
A brit kormányfő hosszú ideje feszült figyelemmel várt keddi beszéde London álláspontja szerint az újratárgyalási folyamat első hivatalos mozzanata volt. A Downing Street a beszéddel egy időben levelet küldött Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, részletesen is kifejtve a brit kormányfő beszédében megfogalmazott reformigényeket Cameron először az euróövezeti és a valutaunión kívüli EU-tagállamok viszonyára tért ki.
Kijelentette: London szerint semmi nem indokolja, hogy az egységes valuta és az európai egységes piac földrajzi határai egybeessenek. Hangsúlyozta: a belső határellenőrzést lebontó schengeni mechanizmus és az egységes belső piac határai sem azonosak. A brit kormányfő szerint törvényerejű határozatban ki kell mondani, hogy az Európai Unióban „egynél több” fizetőeszköz létezik, és azt is, hogy egyetlen EU-tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ.
Ugyanakkor leszögezte: ki kell mondani azt is, hogy csak önkéntes lehet az euróövezeten kívüli EU-tagok részvétele az euróövezeti integráció előrehaladtával kialakuló intézményekben, s rögzíteni kell azt is, hogy az euróövezeten kívüli tagállamokat nem lehet kötelezni az anyagi hozzájárulásra az euróövezet pénzügyi segélyprogramjaihoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!