
Kétszeresen is cáfolták a hétvégén kormánypárti illetékesek, hogy adó- vagy illetékemelést tartalmazna az újabb készenlétihitel-megállapodáshoz szükséges szándéknyilatkozat, amelyet a bukaresti hatóságoknak a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kell eljuttatniuk.
2013. augusztus 11., 14:572013. augusztus 11., 14:57
2013. augusztus 11., 14:592013. augusztus 11., 14:59
Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter az egyik hírcsatorna kérdésére szögezte le, hogy nincs szó adóemelésről, Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője pedig közleményben állította ugyanezt, hozzátéve ugyanakkor, hogy a híreszteléssel az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő mérgezi a közvéleményt.
Amint arról beszámoltunk, kiszivárgott egy szándéknyilatkozat, amelynek értelében akár tízszeresére is nőhet az ingatlanadó azon magánlakások esetében, amelyek egyúttal cégszékhelyként is szolgálnak, továbbá társadalombiztosítási hozzájárulást kell a jövőben fizetni az ingatlan-bérbeadásból származó bevételek után, s nem ússzák meg a többletbefizetést a nagyjövedelmű családfenntartók sem, akiknek házastársa vagy nagykorú gyermeke nem áll alkalmazásban, nekik is hozzájárulást kell fizetniük nem dolgozó családtagjuk után.
Voinea: nem változik az adórendszer
„Nem változik a román adórendszer, a hitelmegállapodás nyomán pedig nem nőnek sem az adók, sem az illetékek\" – jelentette ki a România Tv-nek nyilatkozva Liviu Voinea. A költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter ugyanakkor leszögezte, csak a korábban hivatalosan is bejelentett adórendszeri módosításokra kerül sor, azaz nő a szeszes italok jövedéki adója, illetve luxusadót vetnek ki.
Mint beszámoltunk, a kenyér áfájának a csökkentése a kormány számításai szerint mintegy 100 millió lejes űrt fog hagyni az állami költségvetésben, az összeg előteremtésére szeptember elsejétől, az áfacsökkentés hatályba lépésével egyetemben a jelenlegi literenkénti 750 euróról 1000 euróra nő a tiszta szesz jövedéki adója, továbbá a Ponta-kabinet luxusadót is kivet többek között a 3000 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtalmű személygépkocsikra, bundákra, órákra, hajókra. Reményeik szerint a jövedéki adó emelése és a luxusadó együttesen 300 millió lejt hoz majd a költségvetésbe.
Liviu Voinea elmondása szerint a szándéknyilatkozat kapcsán a sajtóban megjelent információk nem származnak hivatalos forrásból. A miniszter ugyanakkor emlékeztetett, az IMF elvárása, hogy amíg a román hatóságok vállalásait tartalmazó szándéknyilatkozat nem kerül a valutaalap vezetőtanácsa elé, addig nem szabad nyilvánosságra hozni annak tartalmát.
PSD-szóvivő: mérgezik a közvéleményt
Cătălin Ivan, a PSD szóvivője eközben azt emelte ki a hétvégén kiadott közleményében, hogy a PDL és Traian Băsescu államfő mérgezi a közvéleményt, amikor nem ellenőrzött információkat vesz át, majd rámutatott, hogy IMF-megállapodás nem tartalmaz sem adóemelést, s nem ír elő újabb adókat vagy illetékeket sem. Mint részletezte, a kormány nem vállalt olyasmit, hogy társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást kellene fizetnie a családfenntartónak nem dolgozó házastársa vagy nagykorú gyermeke után, s nem nő az adója az egyéni vállalkozásoknak (PFA) és a szerzői jogdíjból származó bevételeknek sem.
Amint arról beszámoltunk, a pénzügyminisztérium részben megerősítette, részben azonban cáfolta szerda este kiadott közleményében az adóemelések kapcsán a napokban a sajtóban napvilágot látottakat. Mint a szaktárca illetékesei is kiemelték, az újabb készenlétihitel-megállapodás nem újabb adók és illetékek bevezetéséről szól.
Cáfolták egyebek mellett, hogy egészség- és társadalombiztosítási hozzájárulást kellene fizetniük a családfenntartóknak nem dolgozó családtagjuk iránt is, egyenesen „teljesen valótlannak\" nevezték ezt az információt. Az ingatlanok felhasználástól függő differenciált adózása már ennél valószínűbb, várhatóan január elsejétől lényegesen nagyobb ingatlanadót kell majd azoknak befizetniük, akiknek saját otthonuk egyúttal cégszékhelyként is szolgál.
A szaktárca közlése szerint az intézkedés bevezetése nem új ötlet, szerepelt az már korábbi szándéknyilatkozatokban is, az ötlet maga pedig az üzleti szférától származik. Mint részletezik, azért kérték a vállalkozók ezt az adóemelést, mivel a jelenlegi helyzet tisztességtelen versenyhelyzetet teremt különböző vállalkozások között a különböző szintű adók miatt.
Az pedig már majdnem bizonyos, hogy jövőre egészségbiztosítási hozzájárulást kell majd fizetni az adó mellett az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmek után, a pénzügyminisztérium közleménye megjegyzi ugyanis, hogy szélesíteni kívánják a hozzájárulást fizetők körét, s minden jövedelem után kellene egészségbiztosítást fizetni.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!