Egyszerűbb. A nyilatkozatot most még elektronikus formában is be lehet küldeni a Cégbíróságra
Fotó: Pixabay.com
Váratlan fordulattal újra nyilatkozatot kell benyújtaniuk a cégeknek arról, hogy kik a vállalkozás tulajdonosai, a valós kedvezményezettek. A 15 napos határidő azonban senki szerint nem tartható, így várhatóan a határidőt kitolják októberig. A Krónikának nyilatkozó adószakértő szerint viszont jobb a dokumentumot mielőbb benyújtani, mert lényegesen egyszerűbb az eljárás.
2021. május 12., 10:512021. május 12., 10:51
Újabb fordulat következett be a pénzmosás elleni törvény terén: mégis nyilatkoznia kell valamennyi cégnek arról, hogy kik a vállalkozás tulajdonosai, a valós kedvezményezettek. A nyilatkozatot a hatályos törvény értelmében az éves könyvelési mérleg leadása után számított 15 napon belül kell benyújtani. Az újabb módosítást a parlament fogadta el, és április végén már hatályba is lépett. A hirtelen fordulat nyomán várhatóan mégsem kell kapkodniuk a cégek illetékeseinek, a bejelentések értelmében a kormánykoalícióban döntés született, hogy
Claudiu Năsui gazdasági miniszter eközben minap azt nyilatkozta, megpróbálja meggyőzni a koalíciót, hogy térjenek vissza a tavalyi gyakorlathoz, vagyis hogy ne kérjék minden cégtől a nyilatkozat benyújtását, ne „kínozzák a vállalkozókat, több százezer céget a felesleges bürokráciával”. A miniszter szerint ebben a témában tavaly egyet léptek előre, majd a parlament döntésével idén kettőt hátra. Facebook-bejegyzésében a miniszter arra is kitért, hogy
A tárcavezető azt is túlzásnak tartja, hogy ezt nem csak egy alkalommal kell benyújtani, hanem minden évben újra meg újra. Szerinte a parlamentbe „belopták” a módosítást a törvénybe, amikor egyszerre 277 módosító javaslat érkezett be a jogszabály tervezetéhez.
Arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy amíg nem sikerül újabb módosítást eszközölni, a cégek 5000 lejes bírságot kockáztatnak, ha nem nyújtják be a valós kedvezményezettről szóló nyilatkozatot.
Amint arról korábban is írtunk, egy európai uniós irányelv értelmében minden tagország köteles központi nyilvántartást vezetni a cégek valós kedvezményezetteiről, hogy megelőzzék a pénzmosást. Viszont
Tavaly ezen változtattak a 2020/108-as törvénnyel, és átvették az osztrák modellt, miszerint a Cégbíróságtól egyszerűen begyűjtik a létező adatokat. Viszont az akkori kormány erről nem tájékoztatta időben az Európai Bizottságot, a brüsszeli testület pedig ezt az együttműködés hiányaként értelmezte, és magyarázatot kért. A parlament a kötelezettségszegési eljárástól tartva idén újra módosította a törvényt, holott Claudiu Năsui szerint elég lett volna egy magyarázat.
„Érdemes mielőbb benyújtani a valós kedvezményezettről szóló nyilatkozatot, mert egyrészt az érvényben levő jogszabály szerint ez minden cégnek kötelező, másrészt mert még a veszélyhelyzetben és annak lejárta után 90 napig egyszerűsített formában megtehető” – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére nyilatkozva Debreczeni János adószakértő. Mint magyarázta,
Ez esetben három dokumentumra van szükség: felhatalmazás a könyvelőnek, egy kérés és a nyilatkozat a valós kedvezményezettről. Ezeket a cégvezető aláírja, átadja a könyvelőnek, aki beszkenneli, és saját elektronikus aláírásával beküldi a Cégbírósághoz.
A későbbiekben, amikor ez az egyszerűsített módszer már nem fog élni, személyesen kell majd bevinni a közjegyző vagy ügyvéd előtt kitöltött nyilatkozatot, ami sokkal bonyolultabb, és akár torlódások is lehetnek a Cégbíróságnál – figyelmeztet az adószakértő. Meglátása szerint sem tartható ugyanakkor a 15 napos határidő, hiszen sok cég már azelőtt leadta az éves mérlegét, hogy a módosított törvény április 30-án megjelent. Debreczeni János ugyanakkor egyetért a miniszterrel, hogy feleslegesen bonyolítják a vállalkozók életét, hiszen minden adat megvan a Cégbíróságnál.
Kérdésünkre arra is kitért, hogy a civil szervezetek, alapítványok esetében nem változott semmi, nekik a veszélyhelyzet megszűnése után 90 napon belül kell beküldeniük a nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről, az adatokat a törvényszékre kell leadni, majd beküldeni a nyilatkozatot az igazságügyi minisztériumba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!