Bürokráciával terhelt cégek – Ismét nyilatkozatot kérnek a valós kedvezményezettről

Năsui lemondana a nyilatkozatról

Claudiu Năsui gazdasági miniszter eközben minap azt nyilatkozta, megpróbálja meggyőzni a koalíciót, hogy térjenek vissza a tavalyi gyakorlathoz, vagyis hogy ne kérjék minden cégtől a nyilatkozat benyújtását, ne „kínozzák a vállalkozókat, több százezer céget a felesleges bürokráciával”. A miniszter szerint ebben a témában tavaly egyet léptek előre, majd a parlament döntésével idén kettőt hátra. Facebook-bejegyzésében a miniszter arra is kitért, hogy

A tárcavezető azt is túlzásnak tartja, hogy ezt nem csak egy alkalommal kell benyújtani, hanem minden évben újra meg újra. Szerinte a parlamentbe „belopták” a módosítást a törvénybe, amikor egyszerre 277 módosító javaslat érkezett be a jogszabály tervezetéhez.

Arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy amíg nem sikerül újabb módosítást eszközölni, a cégek 5000 lejes bírságot kockáztatnak, ha nem nyújtják be a valós kedvezményezettről szóló nyilatkozatot.

Amint arról korábban is írtunk, egy európai uniós irányelv értelmében minden tagország köteles központi nyilvántartást vezetni a cégek valós kedvezményezetteiről, hogy megelőzzék a pénzmosást. Viszont

Tavaly ezen változtattak a 2020/108-as törvénnyel, és átvették az osztrák modellt, miszerint a Cégbíróságtól egyszerűen begyűjtik a létező adatokat. Viszont az akkori kormány erről nem tájékoztatta időben az Európai Bizottságot, a brüsszeli testület pedig ezt az együttműködés hiányaként értelmezte, és magyarázatot kért. A parlament a kötelezettségszegési eljárástól tartva idén újra módosította a törvényt, holott Claudiu Năsui szerint elég lett volna egy magyarázat.

Érdemes időben lépni

„Érdemes mielőbb benyújtani a valós kedvezményezettről szóló nyilatkozatot, mert egyrészt az érvényben levő jogszabály szerint ez minden cégnek kötelező, másrészt mert még a veszélyhelyzetben és annak lejárta után 90 napig egyszerűsített formában megtehető” – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére nyilatkozva Debreczeni János adószakértő. Mint magyarázta,

Ez esetben három dokumentumra van szükség: felhatalmazás a könyvelőnek, egy kérés és a nyilatkozat a valós kedvezményezettről. Ezeket a cégvezető aláírja, átadja a könyvelőnek, aki beszkenneli, és saját elektronikus aláírásával beküldi a Cégbírósághoz.

A későbbiekben, amikor ez az egyszerűsített módszer már nem fog élni, személyesen kell majd bevinni a közjegyző vagy ügyvéd előtt kitöltött nyilatkozatot, ami sokkal bonyolultabb, és akár torlódások is lehetnek a Cégbíróságnál – figyelmeztet az adószakértő. Meglátása szerint sem tartható ugyanakkor a 15 napos határidő, hiszen sok cég már azelőtt leadta az éves mérlegét, hogy a módosított törvény április 30-án megjelent. Debreczeni János ugyanakkor egyetért a miniszterrel, hogy feleslegesen bonyolítják a vállalkozók életét, hiszen minden adat megvan a Cégbíróságnál.

Kérdésünkre arra is kitért, hogy a civil szervezetek, alapítványok esetében nem változott semmi, nekik a veszélyhelyzet megszűnése után 90 napon belül kell beküldeniük a nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről, az adatokat a törvényszékre kell leadni, majd beküldeni a nyilatkozatot az igazságügyi minisztériumba.