Egyszerűbb. A nyilatkozatot most még elektronikus formában is be lehet küldeni a Cégbíróságra
Fotó: Pixabay.com
Váratlan fordulattal újra nyilatkozatot kell benyújtaniuk a cégeknek arról, hogy kik a vállalkozás tulajdonosai, a valós kedvezményezettek. A 15 napos határidő azonban senki szerint nem tartható, így várhatóan a határidőt kitolják októberig. A Krónikának nyilatkozó adószakértő szerint viszont jobb a dokumentumot mielőbb benyújtani, mert lényegesen egyszerűbb az eljárás.
2021. május 12., 10:512021. május 12., 10:51
Újabb fordulat következett be a pénzmosás elleni törvény terén: mégis nyilatkoznia kell valamennyi cégnek arról, hogy kik a vállalkozás tulajdonosai, a valós kedvezményezettek. A nyilatkozatot a hatályos törvény értelmében az éves könyvelési mérleg leadása után számított 15 napon belül kell benyújtani. Az újabb módosítást a parlament fogadta el, és április végén már hatályba is lépett. A hirtelen fordulat nyomán várhatóan mégsem kell kapkodniuk a cégek illetékeseinek, a bejelentések értelmében a kormánykoalícióban döntés született, hogy
Claudiu Năsui gazdasági miniszter eközben minap azt nyilatkozta, megpróbálja meggyőzni a koalíciót, hogy térjenek vissza a tavalyi gyakorlathoz, vagyis hogy ne kérjék minden cégtől a nyilatkozat benyújtását, ne „kínozzák a vállalkozókat, több százezer céget a felesleges bürokráciával”. A miniszter szerint ebben a témában tavaly egyet léptek előre, majd a parlament döntésével idén kettőt hátra. Facebook-bejegyzésében a miniszter arra is kitért, hogy
A tárcavezető azt is túlzásnak tartja, hogy ezt nem csak egy alkalommal kell benyújtani, hanem minden évben újra meg újra. Szerinte a parlamentbe „belopták” a módosítást a törvénybe, amikor egyszerre 277 módosító javaslat érkezett be a jogszabály tervezetéhez.
Arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy amíg nem sikerül újabb módosítást eszközölni, a cégek 5000 lejes bírságot kockáztatnak, ha nem nyújtják be a valós kedvezményezettről szóló nyilatkozatot.
Amint arról korábban is írtunk, egy európai uniós irányelv értelmében minden tagország köteles központi nyilvántartást vezetni a cégek valós kedvezményezetteiről, hogy megelőzzék a pénzmosást. Viszont
Tavaly ezen változtattak a 2020/108-as törvénnyel, és átvették az osztrák modellt, miszerint a Cégbíróságtól egyszerűen begyűjtik a létező adatokat. Viszont az akkori kormány erről nem tájékoztatta időben az Európai Bizottságot, a brüsszeli testület pedig ezt az együttműködés hiányaként értelmezte, és magyarázatot kért. A parlament a kötelezettségszegési eljárástól tartva idén újra módosította a törvényt, holott Claudiu Năsui szerint elég lett volna egy magyarázat.
„Érdemes mielőbb benyújtani a valós kedvezményezettről szóló nyilatkozatot, mert egyrészt az érvényben levő jogszabály szerint ez minden cégnek kötelező, másrészt mert még a veszélyhelyzetben és annak lejárta után 90 napig egyszerűsített formában megtehető” – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére nyilatkozva Debreczeni János adószakértő. Mint magyarázta,
Ez esetben három dokumentumra van szükség: felhatalmazás a könyvelőnek, egy kérés és a nyilatkozat a valós kedvezményezettről. Ezeket a cégvezető aláírja, átadja a könyvelőnek, aki beszkenneli, és saját elektronikus aláírásával beküldi a Cégbírósághoz.
A későbbiekben, amikor ez az egyszerűsített módszer már nem fog élni, személyesen kell majd bevinni a közjegyző vagy ügyvéd előtt kitöltött nyilatkozatot, ami sokkal bonyolultabb, és akár torlódások is lehetnek a Cégbíróságnál – figyelmeztet az adószakértő. Meglátása szerint sem tartható ugyanakkor a 15 napos határidő, hiszen sok cég már azelőtt leadta az éves mérlegét, hogy a módosított törvény április 30-án megjelent. Debreczeni János ugyanakkor egyetért a miniszterrel, hogy feleslegesen bonyolítják a vállalkozók életét, hiszen minden adat megvan a Cégbíróságnál.
Kérdésünkre arra is kitért, hogy a civil szervezetek, alapítványok esetében nem változott semmi, nekik a veszélyhelyzet megszűnése után 90 napon belül kell beküldeniük a nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről, az adatokat a törvényszékre kell leadni, majd beküldeni a nyilatkozatot az igazságügyi minisztériumba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!