
Green Deal vagy Smart Deal? Burduja azt mondja, egy éve magyarázza az Európai Bizottságnak, hogy Románia miért nem zárhatja be széntüzelésű hőerőműveket
Fotó: Facebook/Sebastian Burduja
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv (PNRR) újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta pénteken a Facebook-oldalán Sebastian Burduja tárcavezető.
2025. május 09., 13:192025. május 09., 13:19
Az energiaügyi miniszter bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy mandátuma kezdetétől elutasította a széntüzelésű hőerőművek bezárását mindaddig, amíg nem állnak rendelkezésre új áramtermelési kapacitások.
Románia azonban a PNRR-ben azt vállalta, hogy 2026. január 1-jéig további 1755 MW kapacitású széntüzelésű erőművet zár be.
A széntüzelésű erőművek helyettesítésére szánt gáztüzelésű erőművek megépítésére kiírt versenytárgyalások többször eddig sikertelenek voltak, mert a gázturbinák ára az elmúlt két évben robbanásszerűen megugrott” – írta Burduja, aki szerint az EU helyreállítási alapjából kapott támogatások segítik a zöld átállást Romániában, így az ország el tudja érni a kibocsátás csökkentésére irányuló céljait.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy 2009 és 2022 között Románia több mint 7000 MW kapacitású szén- és gáztüzelésű erőművet állított le, „annyit, mint tíz Cernavodă-reaktor”. Szerinte ez vezetett ahhoz is, hogy Románia áramimportra szorult a fogyasztási csúcsidőszakokban.
„Az Európai Uniónak meg kell hallgatnia a tagállamok és polgáraik hangját, mert ez az ész és a logika hangja” – írta bejegyzésében.

Románia kérni fogja az Európai Bizottságtól, hogy további 2-3 évvel meghosszabbíthassa a széntüzelésű erőművek üzemeltetését.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!