Nicolae Ciucă miniszterelnök is fogadta Sah Mahmúd Kuresit, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság külügyminiszterét
Fotó: gov.ro
Pakisztán új korszakot akar nyitni a Romániával ápolt kétoldalú kapcsolatokban, és regionális elosztóközponttá szeretne válni az Európai Unió és az indiai-csendes-óceáni térség közötti kereskedelemben – jelentette ki hétfőn Bukarestben Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszer, aki vendéglátójával, Bogdan Aurescuval, a román diplomácia vezetőjével közösen tartott sajtóértekezletet.
2022. január 10., 18:432022. január 10., 18:43
Rámutatott: bár a két ország mindig is kiváló kapcsolatokat ápolt, több mint két évtized óta ő az első pakisztáni külügyminiszter, aki hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett, és bár tavaly másfélszeresére nőtt a két ország kereskedelmi forgalma, ennek évi százmillió dolláros szintje még távol áll a lehetőségektől.
Első lépésként hétfőn együttműködési keretmegállapodást kötött a román és a pakisztáni kereskedelmi és iparkamara, a bukaresti műszaki egyetem és az iszlámábádi tudományegyetem képviselői pedig ösztöndíjasok cseréjéről írtak alá megállapodást.
A pakisztáni külügyminiszter méltányolta, hogy Nicoale Ciuca – egy Afganisztánt megjárt veterán és volt vezérkari főnök – személyében olyan miniszterelnöke van Romániának, akinek nagyon pontos ismeretei vannak a térségről. Kiemelte:
Kuresi kitért arra, hogy mind Pakisztánt, mind az EU-t élénken foglalkoztatja Kína szerepe, és az általa jelentett konkurencia, és egyaránt érdekeltek a feszültségek elkerülésében, egy hidegháború megelőzésében.
Aurescu rámutatott: Románia méltányolja Pakisztán regionális biztonsági szerepét. Bukarest a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében érdekelt, ugyanakkor támogatja Pakisztán és az EU kapcsolatainak fejlesztését. Felidézte:
Kuresit Nicolae Ciuca román kormányfő is fogadta, aki köszönetet mondott Pakisztánnak, amiért tavaly augusztusban és szeptemberben, a kabuli tálib hatalomátvétel után segített Bukarestnek kimenekíteni Afganisztánból 49 román, 7 európai uniós és 156 veszélyeztetett afgán állampolgárt.
Kuresi megköszönte azt a félmillió adagos vakcinafelajánlást, amellyel Románia segíti az iszlámábádi kormánynak a koronavírus-járvány elleni küzdelmét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!