Fotó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Nemzetközi ár-összehasonlítás is egyértelműen rávilágít az energiaárak meredek romániai emelkedésére, amely oda vezetett, hogy vásárlóerő-paritáson nálunk a legmagasabb a lakossági fogyasztók földgáz és villamos energia átlagára.
2022. január 15., 19:212022. január 15., 19:21
2022. január 15., 20:002022. január 15., 20:00
A tavaly decemberi adatok például arról árulkodnak, hogy 26 európai főváros lakosai közül a bukarestiek fordítják havi jövedelmük legnagyobb hányadát a villamos energia és földgázfogyasztással kapcsolatos kiadásokra. Mindez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által havonta végzett nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálatból is kiderül.
Fotó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Bukarest ebben az esetben a középmezőnyben helyezkedik el a 26,36 eurócent/kWh-ás árral. A lakossági fogyasztók földgáz átlagára tekintetében Stockholm a legdrágább a vizsgált 26 európai főváros közül 23,45 eurócent/kWh-val, Budapest a legolcsóbb 2,83 eurócent/kWh-val, míg a bukaresti 10,32 eurócent/kWh-ás átlagár a 9. legdrágább. Ez az érték magasabb, mint a berlini (9,94 eurócent/kWh), de még a luxembourgiak is kevesebbet, 9 eurócentet fizettek egy kilowattóráért decemberben, a pozsonyiak pedig 4,45-öt. Egyébként az Országos Statisztikai Intézet (INS) friss kimutatása szerint 2020 decembere és 2021 decembere között a földgáz ára 51,57 százalékkal drágult Romániában.
A vásárlóerő-paritás alternatív árfolyam kiszámítására használt módszer, amely azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.
Fotó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Vizsgálta a MEKH jelentése a villamos energia és földgázfogyasztás költségeinek a nettó jövedelemhez viszonyított arányát, azaz a fogyasztók ún. „teherbíró” képességét is. Vagyis azt, hogy egy háztartás havi jövedelmének mekkora hányadát fordítja a villamos energia és földgázfogyasztással kapcsolatos kiadásokra, amennyiben éves szinten egy átlagos fogyasztási mennyiséget (2200 kWh áram és 1162 m3 földgáz) vesznek alapul. Beszédes adat, hogy egy kétkeresős háztartás villamos energia- és földgázfogyasztásának költségei és jövedelmük hányadosa a román fővárosban a legnagyobb: 10 százalék, ezt követi Szófia (9,8 százalék), Prága (6,4), míg a rangsor végén Budapestet (2,7), Londont (2,4), Dublint (2,2) és Luxembourgot (1,7) találjuk.
Fotó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!