
Jövő kedden, szeptember 22-én jár le a román kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött legutóbbi hitelmegállapodása, emiatt a szervezet küldöttsége jövő héten Romániába érkezik. Az IMF szakértői azonban nem tartják sikeresnek a programot, mivel a kormány nem tartotta be a megállapodásba foglalt összes feltételt – nyilatkozták kormányzati források a Profit.ro hírportálnak.
2015. szeptember 15., 14:292015. szeptember 15., 14:29
2015. szeptember 15., 15:232015. szeptember 15., 15:23
Az illetékesek ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy az IMF október 13-án szakértői csoportot küld Bukarestbe, amely egy esetleges újabb hitelmegállapodásról is tárgyalhat a kormánnyal. „A küldöttség azzal a céllal érkezik Romániába, hogy a 2016-os állami költségvetésről tartson megbeszélést. A valutaalap azonban nyitott egy újabb hitelmegállapodás megkötésére, noha az Európai Bizottság nem teljesen ért egyet ezzel” – magyarázták a névtelenül nyilatkozó források.
Az IMF még júniusban hívta fel a kormány figyelmét arra, hogy az új, januártól hatályba lépő adótörvénykönyv egyes előírásai aggasztó mértékre emelhetik 2016-ban a deficitet, ezért a jogszabályt újra kellene tárgyalni. Az Európai Bizottság június végén ugyancsak módosításokat kért az adótörvénykönyv kapcsán. Klaus Johannis államfő ennek nyomán visszaküldte a törvénykönyvet a parlamentbe, amely néhány kiigazítást végzett, amelynek következtében várhatóan a becsültnél kisebb lesz a költségvetési hiány.
Victor Ponta miniszterelnök eközben arról számolt be, hogy a kabinet teljes egészében visszafizette a Nemzetközi Valutaalaptól 2009-ben felvett kölcsönt. Románia 2009-ben közel 12 milliárd eurós hitelt igényelt az IMF-től: kétmilliárd euró az állami költségvetésbe került, míg 10 milliárd a Román Nemzeti Bank (BNR) tartalékába került.
A kormány ugyan visszafizette a részét, a BNR-nek azonban még le kell rónia körülbelül 100 millió eurót, ez lesz az utolsó törlesztőrészlet. Romániának ugyanakkor 3,5 milliárd eurót kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak 2017 és 2019 között. A kormányfő egyébként azt is elmondta: a jelenlegi kormány nem tervezi újabb kölcsön igénylését az IMF-től. Ponta úgy fogalmazott: „elképzelhető, hogy újabb készenlétihitel-megállapodást kötünk, de pénzt nem kérünk, mert arra nincs szükség”.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter nemrég a Bloomberg hírügynökségnek számolt be arról, hogy Románia még idén új, jobb és rugalmasabb hitelmegállapodásról tárgyalna az Európai Bizottsággal és Nemzetközi Valutaalappal, hogy ezáltal megvédje magát a külső sokkhatásoktól. Mint rámutatott, az új szerződést várhatóan 2016-ban írnák az ország nemzetközi hitelezőivel. Teodorovici szeretné, ha a nagyobb politikai pártok is támogatnák a készülő hitelmegállapodást. Egy másik interjúban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke is jelezte, hogy az alakulat felkérte a kormányt az újabb tárgyalások megkezdésére.
Néhány nappal ezután Victor Ponta úgy nyilatkozott: ismertetni fogja a politikai döntéshozókkal Románia jelenlegi gazdasági helyzetét, hogy dönthessenek, szükség van-e újabb hitelmegállapodásra az IMF-fel, az Európai Bizottsággal, valamint a Világbankkal. „Elmondhatom, hogy miniszterelnökségem három és fél éve alatt szerződésünk volt a nemzetközi intézményekkel, és ezeknek a szerződéseknek pozitív hatásuk volt” – fogalmazott Ponta, elismerve, hogy nem mindig értett egyet ezekkel, de hasznosak voltak.
Romániának 2009 óta már három hitelmegállapodást kötött. A legutóbbi, 4 milliárd euró értékűt 2013-ban kötötte meg az IMF-fel és az uniós végrehajtó szervvel.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!