
Jövő kedden, szeptember 22-én jár le a román kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött legutóbbi hitelmegállapodása, emiatt a szervezet küldöttsége jövő héten Romániába érkezik. Az IMF szakértői azonban nem tartják sikeresnek a programot, mivel a kormány nem tartotta be a megállapodásba foglalt összes feltételt – nyilatkozták kormányzati források a Profit.ro hírportálnak.
2015. szeptember 15., 14:292015. szeptember 15., 14:29
2015. szeptember 15., 15:232015. szeptember 15., 15:23
Az illetékesek ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy az IMF október 13-án szakértői csoportot küld Bukarestbe, amely egy esetleges újabb hitelmegállapodásról is tárgyalhat a kormánnyal. „A küldöttség azzal a céllal érkezik Romániába, hogy a 2016-os állami költségvetésről tartson megbeszélést. A valutaalap azonban nyitott egy újabb hitelmegállapodás megkötésére, noha az Európai Bizottság nem teljesen ért egyet ezzel” – magyarázták a névtelenül nyilatkozó források.
Az IMF még júniusban hívta fel a kormány figyelmét arra, hogy az új, januártól hatályba lépő adótörvénykönyv egyes előírásai aggasztó mértékre emelhetik 2016-ban a deficitet, ezért a jogszabályt újra kellene tárgyalni. Az Európai Bizottság június végén ugyancsak módosításokat kért az adótörvénykönyv kapcsán. Klaus Johannis államfő ennek nyomán visszaküldte a törvénykönyvet a parlamentbe, amely néhány kiigazítást végzett, amelynek következtében várhatóan a becsültnél kisebb lesz a költségvetési hiány.
Victor Ponta miniszterelnök eközben arról számolt be, hogy a kabinet teljes egészében visszafizette a Nemzetközi Valutaalaptól 2009-ben felvett kölcsönt. Románia 2009-ben közel 12 milliárd eurós hitelt igényelt az IMF-től: kétmilliárd euró az állami költségvetésbe került, míg 10 milliárd a Román Nemzeti Bank (BNR) tartalékába került.
A kormány ugyan visszafizette a részét, a BNR-nek azonban még le kell rónia körülbelül 100 millió eurót, ez lesz az utolsó törlesztőrészlet. Romániának ugyanakkor 3,5 milliárd eurót kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak 2017 és 2019 között. A kormányfő egyébként azt is elmondta: a jelenlegi kormány nem tervezi újabb kölcsön igénylését az IMF-től. Ponta úgy fogalmazott: „elképzelhető, hogy újabb készenlétihitel-megállapodást kötünk, de pénzt nem kérünk, mert arra nincs szükség”.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter nemrég a Bloomberg hírügynökségnek számolt be arról, hogy Románia még idén új, jobb és rugalmasabb hitelmegállapodásról tárgyalna az Európai Bizottsággal és Nemzetközi Valutaalappal, hogy ezáltal megvédje magát a külső sokkhatásoktól. Mint rámutatott, az új szerződést várhatóan 2016-ban írnák az ország nemzetközi hitelezőivel. Teodorovici szeretné, ha a nagyobb politikai pártok is támogatnák a készülő hitelmegállapodást. Egy másik interjúban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke is jelezte, hogy az alakulat felkérte a kormányt az újabb tárgyalások megkezdésére.
Néhány nappal ezután Victor Ponta úgy nyilatkozott: ismertetni fogja a politikai döntéshozókkal Románia jelenlegi gazdasági helyzetét, hogy dönthessenek, szükség van-e újabb hitelmegállapodásra az IMF-fel, az Európai Bizottsággal, valamint a Világbankkal. „Elmondhatom, hogy miniszterelnökségem három és fél éve alatt szerződésünk volt a nemzetközi intézményekkel, és ezeknek a szerződéseknek pozitív hatásuk volt” – fogalmazott Ponta, elismerve, hogy nem mindig értett egyet ezekkel, de hasznosak voltak.
Romániának 2009 óta már három hitelmegállapodást kötött. A legutóbbi, 4 milliárd euró értékűt 2013-ban kötötte meg az IMF-fel és az uniós végrehajtó szervvel.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!