
Jövő kedden, szeptember 22-én jár le a román kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött legutóbbi hitelmegállapodása, emiatt a szervezet küldöttsége jövő héten Romániába érkezik. Az IMF szakértői azonban nem tartják sikeresnek a programot, mivel a kormány nem tartotta be a megállapodásba foglalt összes feltételt – nyilatkozták kormányzati források a Profit.ro hírportálnak.
2015. szeptember 15., 14:292015. szeptember 15., 14:29
2015. szeptember 15., 15:232015. szeptember 15., 15:23
Az illetékesek ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy az IMF október 13-án szakértői csoportot küld Bukarestbe, amely egy esetleges újabb hitelmegállapodásról is tárgyalhat a kormánnyal. „A küldöttség azzal a céllal érkezik Romániába, hogy a 2016-os állami költségvetésről tartson megbeszélést. A valutaalap azonban nyitott egy újabb hitelmegállapodás megkötésére, noha az Európai Bizottság nem teljesen ért egyet ezzel” – magyarázták a névtelenül nyilatkozó források.
Az IMF még júniusban hívta fel a kormány figyelmét arra, hogy az új, januártól hatályba lépő adótörvénykönyv egyes előírásai aggasztó mértékre emelhetik 2016-ban a deficitet, ezért a jogszabályt újra kellene tárgyalni. Az Európai Bizottság június végén ugyancsak módosításokat kért az adótörvénykönyv kapcsán. Klaus Johannis államfő ennek nyomán visszaküldte a törvénykönyvet a parlamentbe, amely néhány kiigazítást végzett, amelynek következtében várhatóan a becsültnél kisebb lesz a költségvetési hiány.
Victor Ponta miniszterelnök eközben arról számolt be, hogy a kabinet teljes egészében visszafizette a Nemzetközi Valutaalaptól 2009-ben felvett kölcsönt. Románia 2009-ben közel 12 milliárd eurós hitelt igényelt az IMF-től: kétmilliárd euró az állami költségvetésbe került, míg 10 milliárd a Román Nemzeti Bank (BNR) tartalékába került.
A kormány ugyan visszafizette a részét, a BNR-nek azonban még le kell rónia körülbelül 100 millió eurót, ez lesz az utolsó törlesztőrészlet. Romániának ugyanakkor 3,5 milliárd eurót kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak 2017 és 2019 között. A kormányfő egyébként azt is elmondta: a jelenlegi kormány nem tervezi újabb kölcsön igénylését az IMF-től. Ponta úgy fogalmazott: „elképzelhető, hogy újabb készenlétihitel-megállapodást kötünk, de pénzt nem kérünk, mert arra nincs szükség”.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter nemrég a Bloomberg hírügynökségnek számolt be arról, hogy Románia még idén új, jobb és rugalmasabb hitelmegállapodásról tárgyalna az Európai Bizottsággal és Nemzetközi Valutaalappal, hogy ezáltal megvédje magát a külső sokkhatásoktól. Mint rámutatott, az új szerződést várhatóan 2016-ban írnák az ország nemzetközi hitelezőivel. Teodorovici szeretné, ha a nagyobb politikai pártok is támogatnák a készülő hitelmegállapodást. Egy másik interjúban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke is jelezte, hogy az alakulat felkérte a kormányt az újabb tárgyalások megkezdésére.
Néhány nappal ezután Victor Ponta úgy nyilatkozott: ismertetni fogja a politikai döntéshozókkal Románia jelenlegi gazdasági helyzetét, hogy dönthessenek, szükség van-e újabb hitelmegállapodásra az IMF-fel, az Európai Bizottsággal, valamint a Világbankkal. „Elmondhatom, hogy miniszterelnökségem három és fél éve alatt szerződésünk volt a nemzetközi intézményekkel, és ezeknek a szerződéseknek pozitív hatásuk volt” – fogalmazott Ponta, elismerve, hogy nem mindig értett egyet ezekkel, de hasznosak voltak.
Romániának 2009 óta már három hitelmegállapodást kötött. A legutóbbi, 4 milliárd euró értékűt 2013-ban kötötte meg az IMF-fel és az uniós végrehajtó szervvel.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!