2010. augusztus 02., 14:452010. augusztus 02., 14:45
Az IMF küldöttsége jelenleg Romániában tartózkodik a hitelegyezmény soron következő felülvizsgálata céljából, amelynek következtetéseitől függ, hogy Románia megkapja-e az IMF szervezésében tavaly márciusban kötött 20 milliárd euró többoldalú nemzetközi hitelmegállapodás több mint 900 millió eurós hatodik részletét, vagy sem.
Tanasescu szerint Románia képes lesz tartani a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékának megfelelő államháztartási hiányt az idén, akárcsak a jövő évi 4,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt anélkül, hogy a kormány újabb megszorító intézkedéseket foganatosítson.
Ehhez azonban Bukarestnek több feltételt is teljesítenie kell. Tănăsescu szerint a kormánynak javítania kell az adóbevételek behajtását, akárcsak az európai uniós pénzek sikeres lehívásának az arányát, és csökkentenie kell az állam meg nem fizetett tartozásait a magánszférával szemben. E tekintetben a román államnak elmaradásai vannak, hiszen nem sikerült késedelembe csúszott költségvetési fizetési kötelezettségeket az IMF-fel 2010 közepére kitűzött szintre csökkentenie. Tănăsescu megállapította, hogy a jövő év tavaszáig az államnak nullára kell csökkentenie késedelmes fizetési kötelezettségeit a magánszférával szemben.
Közölte: az IMF és Románia most még nem tárgyalt újabb hitelszerződésről, de októberben várhatóan szóba kerül majd ez a kérdés is. Románia IMF-képviselője úgy vélte, hogy szerinte Romániának nem lesz szüksége újabb IMF-kölcsönre, viszont Bukarestnek folytatnia kell az együttműködést a washingtoni pénzintézettel.
A legújabb becslések szerint a román gazdaság teljesítménye az idén várhatóan 1,9 százalékkal csökken, miután legutóbb az IMF arra számított, hogy 2010-ben a román GDP stagnálni fog, vagy legrosszabb esetben 0,5 százalékkal zsugorodik. A román kormány azonban júliustól 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazottak bérét, öt százalékponttal emelte az áfát, és újabb adókat vetett ki. Ezért az IMF és a bukaresti kormány kénytelen ismét felülvizsgálni a román GDP várható alakulását.
Románia a 20 milliárd euró összértékű hitelegyezmény keretében eddig 10,7 milliárd eurót kapott az IMF-től, 2,5 milliárd eurót az Európai Uniótól és 300 millió eurót a Világbanktól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok