2009. december 30., 08:432009. december 30., 08:43
A tegnap elfogadott alapelvek szerint a kormány által beterjesztett büdzsétervezethez január 7-éig lehet módosító indítványokat benyújtani, a pénzügyi bizottságok közös jelentéséhez pedig január 10-éig. A vita ennek nyomán január 11-én kezdődik.
„Tudatában vagyunk annak, hogy a kormányra nyomás nehezedik, mivel a költségvetésnek szüksége van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által beígért hitel újabb részleteire, így a költségvetést az IMF vezető testületének üléséig el kell fogadni. Ezért rendkívül szoros menetrendet fogadtunk el” – mutatott rá Ludovic Orban, a képviselőház alelnöke. Arra ugyanakkor nem tudott választ adni, mikor kerülhet sor a büdzsé végszavazására, mivel minden egyes módosító indítvány benyújtójának jogában áll az általa javasolt változtatások mellett érvelni a ház előtt.
Ennek ellenére kifejtette, igyekeznek úgy alakítani a napirendet, hogy a büdzsét az IMF vezetésének ülése előtt elfogadják, hogy ennek nyomán a nemzetközi pénzintézet folyósíthassa az esedékes részleteket. Ezért úgy vélte, január 15. reális dátumnak tűnik a költségvetés elfogadására. Mint arról beszámoltunk, az IMF a gazdaság talpra állítása érdekében kidolgozott megszorító intézkedéseket is tartalmazó költségvetés elfogadásához kötötte a Bukaresttel aláírt hitelmegállapodásban rögzített hitelrészletek folyósítását. Az országnak égető szüksége lenne a hitelre, annak egy részét ugyanis az államháztartási hiány finanszírozására használja fel.
| Románia GDP-arányos államháztartási hiánya 6 százalékra nőtt az idei első tizenegy hónapban a január–októberi 5,1 százalékról – közölte a pénzügyminisztérium. Románia idei deficitje nem haladhatja meg a 7,3 százalékot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 20 milliárd dolláros készenlétihitel-megállapodás értelmében. Az IMF a közelmúltban jelezte, hogy szerinte a hiány nem haladja meg az engedélyezett szintet, az utolsó pillanatokban elfogadott kiadáscsökkentéseknek köszönhetően. Ezek közé tartozik az a novemberben életbe léptetett intézkedés, hogy a közalkalmazottakat 8–11 napra kényszerszabadságra küldik, ami 15,5 százalékos bérmegtakarítást jelent. |
A kormány becslése szerint egyébként a nyugdíjak befagyasztásával, egyes szociális és egyéb kiadások lefaragásával mintegy 13,5 milliárd lejt takaríthat meg, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékának felel meg. Ha azonban nem tennék meg a szükséges megszorító intézkedéseket, a költségvetési hiány a GDP 8,4 százalékát is elérheti, ráadásul egy olyan évben, amelynek elején a gazdasági hanyatlás folytatódása várható.
A kormány ennek elkerülése érdekében sürgősségi rendeletben döntött a nyugdíjak befagyasztásáról az I. és II. kategóriák esetében is, 2011-re halasztotta az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetését a nem adóköteles nyugdíjjal rendelkező polgárok számára, megvonta a közalkalmazottaktól az étkezési, üdülési és ajándékutalványokat, meghosszabbította az állami vállalatok igazgatóinak és igazgatósági tagjainak béremelési moratóriumára vonatkozó rendelet hatályát, és limitálta a kutatásra fordítható összegeket.
Ha mindez nem valósul meg, az a nemzetközi pénzintézetekkel megkötött hitelmegállapodás megsértését jelenti, így az ország elesne a mintegy 20 milliárd eurós kölcsöntől, ami jelentős mértékben hátráltatná a gazdaság talpra állását.
A kormány és az IMF által kötött megállapodás értelmében a költségvetési hiány nem lépheti túl a GDP 5,9 százalékát.
A megszorítások miatt máris nagy az elégedetlenség, a tiltakozások sorát a mezőgazdasági érdekképviseleteket tömörítő AGROSTAR nyitja, amely Nicolae Ştefan elnök szerint már az év elején a parlament előtt készül tüntetni a mezőgazdaság számára előirányzott keretösszeg növeléséért.
A szakszervezeti vezető szerint az állami támogatások megvonása a jövedéki adó növekedése, az európai programok társfinanszírozására szolgáló források hiánya, valamint a mezőgazdasági eszközök árának emelkedése nyomán a mezőgazdasági vállalkozások mintegy 70 százaléka csődbe juthat, a csirkehús pedig 30, míg a zöldségek és gyümölcsök 25 százalékkal drágulhatnak.
A termelők szerint a tejtermékek ára 7-8, a sertéshúsé pedig 30 százalékkal emelkedhet. Nicolae szerint az áremelkedések a már ma is évi kétmilliárd eurós adócsalás fokozódásához vezethetnek, és ettől tart a sütőipari vállalkozásokat tömörítő szakmai szervezet elnöke is. Aurel Popescu szerint az ebben az ágazatban tapasztalt egymilliárd eurós adócsalás mértéke növekedhet jelentősen az alapanyagok drágulása miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok