
Elsöprő többséggel, 309 támogató és 13 ellenszavazattal elfogadták szerdán a képviselők és szenátorok a 2016-os évi állami költségvetést, mint ahogy a társadalombiztosítási büdzsére is rábólintottak.
2015. december 16., 17:332015. december 16., 17:33
Mint ismeretes, a két ház sürgősségi eljárással vitatta meg és fogadta el a jogszabályt, anélkül, hogy nagyobb módosításokat eszközölt volna a kormány által a múlt hét végén elfogadott szövegtervezeten.
A két ház költségvetési és pénzügyi bizottsága egyébként a hét végén is gyorsított ütemben dolgozott, hogy a hét harmadik napjára a plénum elé kerülhessen a dokumentum, ahogyan az a kormány által elfogadott menetrendben állt.
Néhány sarokszám
A 2016-os évi állami költségvetést 2,95 százalékos államháztartási hiánnyal, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 0,5 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol. A Ponta-kormánytól megörökölt tervezet jelentős részét átvették, és a korábbi, béremeléseket előirányzó törvénymódosításokon sem változtattak.
Így január 1-jétől adócsökkentések lesznek, amelyek közül a legfontosabb, hogy az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 20 százalék lesz a jelenlegi 24 százalék helyett. Mintegy 10 milliárd lej bevételkiesésre számítanak az adócsökkentések nyomán, emellett az idei utolsó negyedévtől hatályos, közszférában megadott béremelések miatt a kiadások is több mint 9 milliárd lejjel emelkednek. Összességében az adócsökkentéseknek és a béremeléseknek mintegy 20 milliárd lej a büdzsére kifejtett hatása.
Amint arról korábban írtunk, a gazdaság várhatóan 3,4-3,7 százalékkal nő idén, az államháztartási hiányt pedig 1,83 százalékra tervezték, de az első tíz hónap után még 1,28 százalékos államháztartási többletről számolt be a bukaresti pénzügyminisztérium, főleg azért, mert a tervezett közberuházások nem valósultak meg maradéktalanul.
Milliárdok társadalombiztosításra
2016-ra a társadalombiztosítási költségvetés bevételeit 52,59 milliárd euróra becsülik, amiből 99,4 százalék az állami nyugdíjrendszeré. A kiadások eközben 52,37 milliárd lejre rúgnak, amiből 99,8 százalék nyugdíjakra megy el.
A 228,9 millió lejes többlet a munkabalesetek és foglalkozási betegségek rendszerének pénzügyi eredménye. A nyugdíjak kifizetésére tehát 50,74 milliárd lej megy el jövőre, ami a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékát teszi ki. Min ismeretes, januártól 5 százalékkal 871,7 lejre nő a nyugdíjpont értéke.
Megörökölt intézkedések
Amint azt Dacian Cioloş miniszterelnök immár több ízben is hangsúlyozta, a kormány jövőre az oktatást, az egészségügyet, a közlekedést és a közberuházásokat tekinti kiemelt területnek. A parlamenti végszavazást követően pedig emellett azt is leszögezte, hogy reméli, a döntéshozók 2016-ban tartják magukat felelősségükhöz, és a költségvetési egyensúly szükségességéhez.
A kormányfő ugyanakkor kiemelte, hogy a költségvetés kidolgozásakor voltak kényszerhelyzetek a parlament által korábban elfogadott intézkedések miatt. Azt mondja, ha ezek nem lettek volna, a büdzsé egészen másképp nézne ki. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a jelenlegi kormány egy olyan 2017-es költségvetést fog hátrahagyni, ami tükrözni fogja a Románia fejlesztési stratégiájára vonatkozó vízióját.
Szavazat és tanács jobbról és balról
Amint az a korábbi bejelentések mentén várható volt, a parlament két legnagyobb alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyaránt megszavazta a költségvetést. Eugen Nicolăescu, a PNL képviselőházi frakcióvezetője a büdzsé elfogadása után úgy nyilatkozott, hogy a 2016-os költségvetés részben tartalmazza pártja kéréseit – vagyis nagyobb összegeket irányoz elő a tanügynek, egészségügynek, a fenntartható fejlődéshez szükséges befektetésekre és munkahelyteremtésre.
Egyúttal azt üzente a Cioloş-kormánynak, hogy amennyiben végrehajtják a jövő évi költségvetést, és ha valóban a várt szinten alakulnak a bevételek, akkor a kabinet fordítsa a rendelkezésre álló összegeket beruházásokra. Eugen Nicolăescu ugyanakkor arra figyelmeztette a Cioloş-kormányt, hogy a jövő év tele lesz „kísértésekkel”, ezért azt kérte, mutassák meg, hogy a közpénzt nem fordítják kampányra.
„Még egyszer figyelmeztetem önöket, és elnézést kérek a szóhasználatért, de azt hiszem ideillő. A 2016-os év mindenki számára nagyon nehéz lesz, de önöknek még inkább. Egy kísértésekkel teli esztendő, választási év. Bizonyítsák be, hogy a közpénz nem megy semmiféle kampányintézkedésre, hogy a közpénzt éppen úgy költik el, ahogyan az a költségvetésben le van írva” – szögezte le Nicolăescu.
A Szociáldemokrata Párt eközben úgy ítéli meg, a 2016-os évi állami költségvetés megfelel az aktuális gazdasági és szociális célkitűzéseknek – jelentette ki a plénum előtt Liviu Dragnea pártelnök.
„Úgy ítéljük meg, hogy a 2016-os évi költségvetés nagyvonalakban megfelel az aktuális gazdasági és társadalmi célkitűzéseknek, a minél kisebb hiány érdekében pedig azt javasoljuk a kormánynak, hogy tartsa fenn az adócsalás elleni határozott kiállást, és javítsa a begyűjtést, összepontosítson különösképpen az európai uniós források lehívására, használja fel minél hatékonyabban a költségvetési forrásokat, és mielőbb hozzon döntést arról, hogy mikor emelik a minimálbért” – hangsúlyozta.
Dragnea egyúttal arról is beszélt, hogy számításaik szerint, amennyiben 2016 első felében havi 1200 lejre nő a minimálbér, a továbbiakban is fennmarad a megfelelő kapcsolat a munka termelékenysége és az átlagbér növekedése között, azaz a termelékenység gyorsabb ütemben nő, mint a fizetés.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!