
Elsöprő többséggel, 309 támogató és 13 ellenszavazattal elfogadták szerdán a képviselők és szenátorok a 2016-os évi állami költségvetést, mint ahogy a társadalombiztosítási büdzsére is rábólintottak.
2015. december 16., 17:332015. december 16., 17:33
Mint ismeretes, a két ház sürgősségi eljárással vitatta meg és fogadta el a jogszabályt, anélkül, hogy nagyobb módosításokat eszközölt volna a kormány által a múlt hét végén elfogadott szövegtervezeten.
A két ház költségvetési és pénzügyi bizottsága egyébként a hét végén is gyorsított ütemben dolgozott, hogy a hét harmadik napjára a plénum elé kerülhessen a dokumentum, ahogyan az a kormány által elfogadott menetrendben állt.
Néhány sarokszám
A 2016-os évi állami költségvetést 2,95 százalékos államháztartási hiánnyal, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 0,5 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol. A Ponta-kormánytól megörökölt tervezet jelentős részét átvették, és a korábbi, béremeléseket előirányzó törvénymódosításokon sem változtattak.
Így január 1-jétől adócsökkentések lesznek, amelyek közül a legfontosabb, hogy az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 20 százalék lesz a jelenlegi 24 százalék helyett. Mintegy 10 milliárd lej bevételkiesésre számítanak az adócsökkentések nyomán, emellett az idei utolsó negyedévtől hatályos, közszférában megadott béremelések miatt a kiadások is több mint 9 milliárd lejjel emelkednek. Összességében az adócsökkentéseknek és a béremeléseknek mintegy 20 milliárd lej a büdzsére kifejtett hatása.
Amint arról korábban írtunk, a gazdaság várhatóan 3,4-3,7 százalékkal nő idén, az államháztartási hiányt pedig 1,83 százalékra tervezték, de az első tíz hónap után még 1,28 százalékos államháztartási többletről számolt be a bukaresti pénzügyminisztérium, főleg azért, mert a tervezett közberuházások nem valósultak meg maradéktalanul.
Milliárdok társadalombiztosításra
2016-ra a társadalombiztosítási költségvetés bevételeit 52,59 milliárd euróra becsülik, amiből 99,4 százalék az állami nyugdíjrendszeré. A kiadások eközben 52,37 milliárd lejre rúgnak, amiből 99,8 százalék nyugdíjakra megy el.
A 228,9 millió lejes többlet a munkabalesetek és foglalkozási betegségek rendszerének pénzügyi eredménye. A nyugdíjak kifizetésére tehát 50,74 milliárd lej megy el jövőre, ami a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékát teszi ki. Min ismeretes, januártól 5 százalékkal 871,7 lejre nő a nyugdíjpont értéke.
Megörökölt intézkedések
Amint azt Dacian Cioloş miniszterelnök immár több ízben is hangsúlyozta, a kormány jövőre az oktatást, az egészségügyet, a közlekedést és a közberuházásokat tekinti kiemelt területnek. A parlamenti végszavazást követően pedig emellett azt is leszögezte, hogy reméli, a döntéshozók 2016-ban tartják magukat felelősségükhöz, és a költségvetési egyensúly szükségességéhez.
A kormányfő ugyanakkor kiemelte, hogy a költségvetés kidolgozásakor voltak kényszerhelyzetek a parlament által korábban elfogadott intézkedések miatt. Azt mondja, ha ezek nem lettek volna, a büdzsé egészen másképp nézne ki. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a jelenlegi kormány egy olyan 2017-es költségvetést fog hátrahagyni, ami tükrözni fogja a Románia fejlesztési stratégiájára vonatkozó vízióját.
Szavazat és tanács jobbról és balról
Amint az a korábbi bejelentések mentén várható volt, a parlament két legnagyobb alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyaránt megszavazta a költségvetést. Eugen Nicolăescu, a PNL képviselőházi frakcióvezetője a büdzsé elfogadása után úgy nyilatkozott, hogy a 2016-os költségvetés részben tartalmazza pártja kéréseit – vagyis nagyobb összegeket irányoz elő a tanügynek, egészségügynek, a fenntartható fejlődéshez szükséges befektetésekre és munkahelyteremtésre.
Egyúttal azt üzente a Cioloş-kormánynak, hogy amennyiben végrehajtják a jövő évi költségvetést, és ha valóban a várt szinten alakulnak a bevételek, akkor a kabinet fordítsa a rendelkezésre álló összegeket beruházásokra. Eugen Nicolăescu ugyanakkor arra figyelmeztette a Cioloş-kormányt, hogy a jövő év tele lesz „kísértésekkel”, ezért azt kérte, mutassák meg, hogy a közpénzt nem fordítják kampányra.
„Még egyszer figyelmeztetem önöket, és elnézést kérek a szóhasználatért, de azt hiszem ideillő. A 2016-os év mindenki számára nagyon nehéz lesz, de önöknek még inkább. Egy kísértésekkel teli esztendő, választási év. Bizonyítsák be, hogy a közpénz nem megy semmiféle kampányintézkedésre, hogy a közpénzt éppen úgy költik el, ahogyan az a költségvetésben le van írva” – szögezte le Nicolăescu.
A Szociáldemokrata Párt eközben úgy ítéli meg, a 2016-os évi állami költségvetés megfelel az aktuális gazdasági és szociális célkitűzéseknek – jelentette ki a plénum előtt Liviu Dragnea pártelnök.
„Úgy ítéljük meg, hogy a 2016-os évi költségvetés nagyvonalakban megfelel az aktuális gazdasági és társadalmi célkitűzéseknek, a minél kisebb hiány érdekében pedig azt javasoljuk a kormánynak, hogy tartsa fenn az adócsalás elleni határozott kiállást, és javítsa a begyűjtést, összepontosítson különösképpen az európai uniós források lehívására, használja fel minél hatékonyabban a költségvetési forrásokat, és mielőbb hozzon döntést arról, hogy mikor emelik a minimálbért” – hangsúlyozta.
Dragnea egyúttal arról is beszélt, hogy számításaik szerint, amennyiben 2016 első felében havi 1200 lejre nő a minimálbér, a továbbiakban is fennmarad a megfelelő kapcsolat a munka termelékenysége és az átlagbér növekedése között, azaz a termelékenység gyorsabb ütemben nő, mint a fizetés.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
szóljon hozzá!