
Elsöprő többséggel, 309 támogató és 13 ellenszavazattal elfogadták szerdán a képviselők és szenátorok a 2016-os évi állami költségvetést, mint ahogy a társadalombiztosítási büdzsére is rábólintottak.
2015. december 16., 17:332015. december 16., 17:33
Mint ismeretes, a két ház sürgősségi eljárással vitatta meg és fogadta el a jogszabályt, anélkül, hogy nagyobb módosításokat eszközölt volna a kormány által a múlt hét végén elfogadott szövegtervezeten.
A két ház költségvetési és pénzügyi bizottsága egyébként a hét végén is gyorsított ütemben dolgozott, hogy a hét harmadik napjára a plénum elé kerülhessen a dokumentum, ahogyan az a kormány által elfogadott menetrendben állt.
Néhány sarokszám
A 2016-os évi állami költségvetést 2,95 százalékos államháztartási hiánnyal, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 0,5 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol. A Ponta-kormánytól megörökölt tervezet jelentős részét átvették, és a korábbi, béremeléseket előirányzó törvénymódosításokon sem változtattak.
Így január 1-jétől adócsökkentések lesznek, amelyek közül a legfontosabb, hogy az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 20 százalék lesz a jelenlegi 24 százalék helyett. Mintegy 10 milliárd lej bevételkiesésre számítanak az adócsökkentések nyomán, emellett az idei utolsó negyedévtől hatályos, közszférában megadott béremelések miatt a kiadások is több mint 9 milliárd lejjel emelkednek. Összességében az adócsökkentéseknek és a béremeléseknek mintegy 20 milliárd lej a büdzsére kifejtett hatása.
Amint arról korábban írtunk, a gazdaság várhatóan 3,4-3,7 százalékkal nő idén, az államháztartási hiányt pedig 1,83 százalékra tervezték, de az első tíz hónap után még 1,28 százalékos államháztartási többletről számolt be a bukaresti pénzügyminisztérium, főleg azért, mert a tervezett közberuházások nem valósultak meg maradéktalanul.
Milliárdok társadalombiztosításra
2016-ra a társadalombiztosítási költségvetés bevételeit 52,59 milliárd euróra becsülik, amiből 99,4 százalék az állami nyugdíjrendszeré. A kiadások eközben 52,37 milliárd lejre rúgnak, amiből 99,8 százalék nyugdíjakra megy el.
A 228,9 millió lejes többlet a munkabalesetek és foglalkozási betegségek rendszerének pénzügyi eredménye. A nyugdíjak kifizetésére tehát 50,74 milliárd lej megy el jövőre, ami a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékát teszi ki. Min ismeretes, januártól 5 százalékkal 871,7 lejre nő a nyugdíjpont értéke.
Megörökölt intézkedések
Amint azt Dacian Cioloş miniszterelnök immár több ízben is hangsúlyozta, a kormány jövőre az oktatást, az egészségügyet, a közlekedést és a közberuházásokat tekinti kiemelt területnek. A parlamenti végszavazást követően pedig emellett azt is leszögezte, hogy reméli, a döntéshozók 2016-ban tartják magukat felelősségükhöz, és a költségvetési egyensúly szükségességéhez.
A kormányfő ugyanakkor kiemelte, hogy a költségvetés kidolgozásakor voltak kényszerhelyzetek a parlament által korábban elfogadott intézkedések miatt. Azt mondja, ha ezek nem lettek volna, a büdzsé egészen másképp nézne ki. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a jelenlegi kormány egy olyan 2017-es költségvetést fog hátrahagyni, ami tükrözni fogja a Románia fejlesztési stratégiájára vonatkozó vízióját.
Szavazat és tanács jobbról és balról
Amint az a korábbi bejelentések mentén várható volt, a parlament két legnagyobb alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyaránt megszavazta a költségvetést. Eugen Nicolăescu, a PNL képviselőházi frakcióvezetője a büdzsé elfogadása után úgy nyilatkozott, hogy a 2016-os költségvetés részben tartalmazza pártja kéréseit – vagyis nagyobb összegeket irányoz elő a tanügynek, egészségügynek, a fenntartható fejlődéshez szükséges befektetésekre és munkahelyteremtésre.
Egyúttal azt üzente a Cioloş-kormánynak, hogy amennyiben végrehajtják a jövő évi költségvetést, és ha valóban a várt szinten alakulnak a bevételek, akkor a kabinet fordítsa a rendelkezésre álló összegeket beruházásokra. Eugen Nicolăescu ugyanakkor arra figyelmeztette a Cioloş-kormányt, hogy a jövő év tele lesz „kísértésekkel”, ezért azt kérte, mutassák meg, hogy a közpénzt nem fordítják kampányra.
„Még egyszer figyelmeztetem önöket, és elnézést kérek a szóhasználatért, de azt hiszem ideillő. A 2016-os év mindenki számára nagyon nehéz lesz, de önöknek még inkább. Egy kísértésekkel teli esztendő, választási év. Bizonyítsák be, hogy a közpénz nem megy semmiféle kampányintézkedésre, hogy a közpénzt éppen úgy költik el, ahogyan az a költségvetésben le van írva” – szögezte le Nicolăescu.
A Szociáldemokrata Párt eközben úgy ítéli meg, a 2016-os évi állami költségvetés megfelel az aktuális gazdasági és szociális célkitűzéseknek – jelentette ki a plénum előtt Liviu Dragnea pártelnök.
„Úgy ítéljük meg, hogy a 2016-os évi költségvetés nagyvonalakban megfelel az aktuális gazdasági és társadalmi célkitűzéseknek, a minél kisebb hiány érdekében pedig azt javasoljuk a kormánynak, hogy tartsa fenn az adócsalás elleni határozott kiállást, és javítsa a begyűjtést, összepontosítson különösképpen az európai uniós források lehívására, használja fel minél hatékonyabban a költségvetési forrásokat, és mielőbb hozzon döntést arról, hogy mikor emelik a minimálbért” – hangsúlyozta.
Dragnea egyúttal arról is beszélt, hogy számításaik szerint, amennyiben 2016 első felében havi 1200 lejre nő a minimálbér, a továbbiakban is fennmarad a megfelelő kapcsolat a munka termelékenysége és az átlagbér növekedése között, azaz a termelékenység gyorsabb ütemben nő, mint a fizetés.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
szóljon hozzá!