
Egyelőre nincsenek még konkrétumok a 2014-es évi költségvetésről, annyi talán biztosra vehető, hogy 3,75 százalékkal nő a nyugdíjpont értéke, s 3 százalékkal nagyobb lesz a közalkalmazotti fizetésekre elkülönített alap is, de azt még nem tudni, hogy fognak a plusz összegből gazdálkodni.
2013. október 29., 18:132013. október 29., 18:13
Bár a hétfő délutáni órákban Victor Ponta miniszterelnök még arról beszélt a 2014-es évi állami költségvetés tervezete kapcsán, hogy csak a legkisebb béreket és nyugdíjakat emelik meg, a legnagyobbak a jelenlegi szinten maradnak, este beismerni kényszerült, hogy tévedett. Legfrissebb nyilatkozata szerint valamennyi nyugdíj nő, s amúgy sem lehetne differenciált nyugdíjemelésről beszélni, hiszen – mint ismeretes – valamennyi idős, beteg vagy valamilyen fogyatékkal élő személy az egységes nyugdíjpont alapján kapja a havi juttatását, így ha annak értéke 3,75 százalékkal nő, mindenkinek nagyobb összeget fognak folyósítani. Azt viszont megerősítette, hogy a közalkalmazottak béremelése már megkülönböztetett lesz, azoknak a kategóriáknak készülnek valamivel többet juttatni, ahol a legalacsonyabbak a jövedelmek. Ponta elmondta, egyeztetett Daniel Chiţoiu pénzügyminiszterrel is, s úgy tűnik, mintegy 3 százalékkal sikerül jövőre növelni a bérkeretet, de az az alapötlet, hogy ne egységesen 3 százalékkal nőjenek a fizetések. A kormányfő két forgatókönyvet említett: az egyik szerint a minimálbér összegét növelnék, a másik viszont csak a közalkalmazottakat érintené, és a közszféra legalacsonyabb fizetéseit célozza meg.
Nem nő a „gyermekpénz”
Az viszont már biztosnak tűnik, hogy az év folyamán elhangzott ígértekkel szemben, nem nő jövőre a gyermeknevelési támogatás, 2014-ben is alig 42 lej jut majd minden gyerek után. Erről Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter beszélt, hozzátéve azonban, előfordulhat, hogy a legrászorulóbb családoknak egyenruha vagy tanfelszerelés vásárlásakor felhasználható utalványokat biztosítanak. A tárcavezető ugyanakkor a valóságtól elrugaszkodottnak nevezte az a parlament elé nemrég beterjesztetett javaslatot, miszerint 200 lejre kellene emelni a támogatás összegét.
Semmi nincs leszögezve
„Még nem kezdődtek el a tárgyalások a 2014-es költségvetésről, semmi nincs leszögezve” – nyilatkozta viszont tegnap Dan Manolescu pénzügyminisztériumi államtitkár. Mint ecsetelte, a megbeszéléseken mostanáig csak az idei büdzsé kiigazításáról esett szó, a jövő évi tervekről várhatóan egy-két hét múlva lehet csak beszélni. Manolescu egyúttal arról is beszélt, hogy jövőre semmiképp nem lesz differenciált jövedelemadó, ugyanis technikailag nincs már idő egy hasonló intézkedés előkészítésére.
Azt viszont megerősítette, hogy januártól semmiképp nem fog csökkenni a húsipari termékek általános forgalmi adója (áfa/TVA), legalább hat hónapot várni kell még az intézkedés foganatosítására. Amint arról tegnap beszámoltunk, sajtóértesülések szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen Bukarestben tartózkodó képviselői nem bólintottak rá a kormány adócsökkentési terveire, a kiszivárgott információk szerint a nemzetközi hitelezők szerint a költségvetés helyzete nem teszi lehetővé az adócsökkentést, továbbá a korrupció is az intézkedés ellen szól. Abba viszont úgy tűnik, belementek az IMF képviselői, hogy a jövő év elején ismét tárgyaljanak a témáról, megvizsgálva újfent, hogy a gazdaság alakulása lehetővé teszi-e majd az áfacsökkentést.
„A kenyér áfáját 24 százalékról 9 százalékra történt csökkentése az ágazatra jellemző adócsalás visszaszorítását célozta meg. Az intézkedés várható hatásai miatt azonban más adókat meg kellett emelni, hogy kompenzálni lehessen az előre garantált veszteségeket. Azonban arra számítunk, hogy növekedni fognak a költségvetési bevételek” – fogalmazott tegnap a pénzügyminisztérium államtitkára. Elmondása szerint meg fogják vizsgálni a kenyéráfa csökkentésének hatását, s ennek nyomán döntenek majd más élelmiszeripari termékek forgalmi adójának csökkentéséről, de még legalább hat hónapot erre várni kell. Amint arról beszámoltunk, Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter október közepén beszélt arról, hogy 2014-től csökkentik a húsipari termékek áfáját, majd más élelmiszeripari termékekre is kiterjesztik az intézkedést, a hús után várhatóan a zöldségek, a gyümölcsök, valamint a tej következhet.
Üzemanyagadóval az infrastruktúráért?
Eközben Victor Ponta miniszterelnök máris újabb adó bevezetését helyezte kilátásba. Az egyik hírcsatornának nyilatkozva elmondta, a kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az üzemanyagok árába belefoglaljon egy új adót, a befolyó összegeket pedig a közlekedési infrastruktúra építésére fordítanák. A kormányfő elmondása szerint az ötlet nem új keletű, még Relu Fenechiu közlekedési minisztersége idején megszületett. „Jelenleg vizsgáljuk ezt a lehetőséget, én nem utasítom el indulásból” – fogalmazott Ponta. Fenechiu egyébként korábban úgy nyilatkozott, hogy azáltal lehetne plusz pénzeket előteremteni sztrádaépítésre, ha 10 eurócenttel növelnék az üzemanyagok jövedéki adóját, illetve a megtett távolság függvényében adóztatni meg a nehézgépjármű-forgalmat.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!