
Egyelőre nincsenek még konkrétumok a 2014-es évi költségvetésről, annyi talán biztosra vehető, hogy 3,75 százalékkal nő a nyugdíjpont értéke, s 3 százalékkal nagyobb lesz a közalkalmazotti fizetésekre elkülönített alap is, de azt még nem tudni, hogy fognak a plusz összegből gazdálkodni.
2013. október 29., 18:132013. október 29., 18:13
Bár a hétfő délutáni órákban Victor Ponta miniszterelnök még arról beszélt a 2014-es évi állami költségvetés tervezete kapcsán, hogy csak a legkisebb béreket és nyugdíjakat emelik meg, a legnagyobbak a jelenlegi szinten maradnak, este beismerni kényszerült, hogy tévedett. Legfrissebb nyilatkozata szerint valamennyi nyugdíj nő, s amúgy sem lehetne differenciált nyugdíjemelésről beszélni, hiszen – mint ismeretes – valamennyi idős, beteg vagy valamilyen fogyatékkal élő személy az egységes nyugdíjpont alapján kapja a havi juttatását, így ha annak értéke 3,75 százalékkal nő, mindenkinek nagyobb összeget fognak folyósítani. Azt viszont megerősítette, hogy a közalkalmazottak béremelése már megkülönböztetett lesz, azoknak a kategóriáknak készülnek valamivel többet juttatni, ahol a legalacsonyabbak a jövedelmek. Ponta elmondta, egyeztetett Daniel Chiţoiu pénzügyminiszterrel is, s úgy tűnik, mintegy 3 százalékkal sikerül jövőre növelni a bérkeretet, de az az alapötlet, hogy ne egységesen 3 százalékkal nőjenek a fizetések. A kormányfő két forgatókönyvet említett: az egyik szerint a minimálbér összegét növelnék, a másik viszont csak a közalkalmazottakat érintené, és a közszféra legalacsonyabb fizetéseit célozza meg.
Nem nő a „gyermekpénz”
Az viszont már biztosnak tűnik, hogy az év folyamán elhangzott ígértekkel szemben, nem nő jövőre a gyermeknevelési támogatás, 2014-ben is alig 42 lej jut majd minden gyerek után. Erről Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter beszélt, hozzátéve azonban, előfordulhat, hogy a legrászorulóbb családoknak egyenruha vagy tanfelszerelés vásárlásakor felhasználható utalványokat biztosítanak. A tárcavezető ugyanakkor a valóságtól elrugaszkodottnak nevezte az a parlament elé nemrég beterjesztetett javaslatot, miszerint 200 lejre kellene emelni a támogatás összegét.
Semmi nincs leszögezve
„Még nem kezdődtek el a tárgyalások a 2014-es költségvetésről, semmi nincs leszögezve” – nyilatkozta viszont tegnap Dan Manolescu pénzügyminisztériumi államtitkár. Mint ecsetelte, a megbeszéléseken mostanáig csak az idei büdzsé kiigazításáról esett szó, a jövő évi tervekről várhatóan egy-két hét múlva lehet csak beszélni. Manolescu egyúttal arról is beszélt, hogy jövőre semmiképp nem lesz differenciált jövedelemadó, ugyanis technikailag nincs már idő egy hasonló intézkedés előkészítésére.
Azt viszont megerősítette, hogy januártól semmiképp nem fog csökkenni a húsipari termékek általános forgalmi adója (áfa/TVA), legalább hat hónapot várni kell még az intézkedés foganatosítására. Amint arról tegnap beszámoltunk, sajtóértesülések szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen Bukarestben tartózkodó képviselői nem bólintottak rá a kormány adócsökkentési terveire, a kiszivárgott információk szerint a nemzetközi hitelezők szerint a költségvetés helyzete nem teszi lehetővé az adócsökkentést, továbbá a korrupció is az intézkedés ellen szól. Abba viszont úgy tűnik, belementek az IMF képviselői, hogy a jövő év elején ismét tárgyaljanak a témáról, megvizsgálva újfent, hogy a gazdaság alakulása lehetővé teszi-e majd az áfacsökkentést.
„A kenyér áfáját 24 százalékról 9 százalékra történt csökkentése az ágazatra jellemző adócsalás visszaszorítását célozta meg. Az intézkedés várható hatásai miatt azonban más adókat meg kellett emelni, hogy kompenzálni lehessen az előre garantált veszteségeket. Azonban arra számítunk, hogy növekedni fognak a költségvetési bevételek” – fogalmazott tegnap a pénzügyminisztérium államtitkára. Elmondása szerint meg fogják vizsgálni a kenyéráfa csökkentésének hatását, s ennek nyomán döntenek majd más élelmiszeripari termékek forgalmi adójának csökkentéséről, de még legalább hat hónapot erre várni kell. Amint arról beszámoltunk, Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter október közepén beszélt arról, hogy 2014-től csökkentik a húsipari termékek áfáját, majd más élelmiszeripari termékekre is kiterjesztik az intézkedést, a hús után várhatóan a zöldségek, a gyümölcsök, valamint a tej következhet.
Üzemanyagadóval az infrastruktúráért?
Eközben Victor Ponta miniszterelnök máris újabb adó bevezetését helyezte kilátásba. Az egyik hírcsatornának nyilatkozva elmondta, a kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az üzemanyagok árába belefoglaljon egy új adót, a befolyó összegeket pedig a közlekedési infrastruktúra építésére fordítanák. A kormányfő elmondása szerint az ötlet nem új keletű, még Relu Fenechiu közlekedési minisztersége idején megszületett. „Jelenleg vizsgáljuk ezt a lehetőséget, én nem utasítom el indulásból” – fogalmazott Ponta. Fenechiu egyébként korábban úgy nyilatkozott, hogy azáltal lehetne plusz pénzeket előteremteni sztrádaépítésre, ha 10 eurócenttel növelnék az üzemanyagok jövedéki adóját, illetve a megtett távolság függvényében adóztatni meg a nehézgépjármű-forgalmat.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!