Búcsú az Első otthon programtól?

A jegybank vezetője szerint ugyanis aggodalomra ad okot, hogy a kormányprogram „felfújja” az ingatlanvásárlási célú hitelezést, ami viszont nem kívánt, figyelembe véve a válság előtti tapasztalatokat. Mint rámutatott, az elmúlt időszakban több mint 10 százalékkal bővült a hitelezés, ennek jó részét pedig az Első otthon tette ki. „Vannak jó oldalai is (az Első otthon programnak – szerk. megj.), ám mint az ingatlanhitelezés bármilyen alakulása esetében, oda kell figyelnünk” – fogalmazott Isărescu.

Kimerül a keret?

Nem biztos ugyanakkor, hogy a jövőre nézve is aggódnia kell a jegybank elnökének, miután a hitelbrókerek arra figyelmeztetnek, hogy kimerülőben van az idei évre a programra előirányzott alap, a kormány pedig mostanáig semmi jelét nem mutatta annak, hogy újabb pénzösszegeket készülne erre a célra fordítani, igaz, 2009 óta mindig különített el újabb keret a programra, miután látta, hogy az beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és fellendítette a gazdasági világválság által alaposan megtépázott ingatlanpiacot.

Dragoş Nichifor hitelbróker a Digi 24 hírtelevíziónak elmondta, hatalmas kereslet volt idén a program keretében nyújtott hitelek iránt, így a piaci becslések szerint a keret valamikor szeptember-októberben fog kimerülni. Szerinte fontos lenne tudniuk, hogy mire készül a kormány, hogy ne forduljon elő, hogy egy-két hónapig a pénzintézetek nem tudnak finanszírozást biztosítani.

Amint arról több ízben is írtunk, a 2015-ös évre a kormány 2,6 milliárd lejt utalt ki az Első otthon programra, így a pénzintézetek 5,2 milliárd lej értékben adhatnak kedvezményes hiteleket, hiszen a garancia 50 százalékát kell csak nekik állniuk, 50 százalékot vállal az állam.

Átruházott felelősség

Ebből kiindulva szögezte le a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi lap portálján szerda reggel megjelent írás szerzője, hogy a bankok átruházták az ingatlanhitelek kockázatát az államra. Mint a garanciaalap által a lap rendelkezésére bocsátott adatok értelmében a 2009-es rajt óta több mint 150 ezer ingatlanhitelt nyújtottak az Első otthon program keretében, amelyek összértéke eléri a 25 milliárd lejt. Eközben a vizsgált időszakban valamivel több mint 300 ezer ingatlanra igényeltek hitelt, mintegy 48 milliárd lej értékben, ami pedig azt jelenti, hogy a lakásvásárlási kölcsönök felét az állam által garantáltak teszik ki. Így a kormánygarancia értéke eléri a 12 milliárd lejt.

A ZF újságírója szerint amennyiben a 2009–2010-eshez hasonló válság gyűrűzik be a romániai ingatlanpiacra, a bankok pedig kénytelenek lesznek árverezni azoknak a lakását, akik nem tudnak időben törleszteni, akkor a pénzintézetek az államhoz fognak fordulni, amely a hitelek összértékének a negyedét garantálja.

Az idei a legjobb év

Nem hiába kongatják a vészharangot a keret kimerülésével a hitelbrókerek, máris minden jel arra utal, hogy az Első otthon program történetének az idei lesz a legsikeresebb éve. Csak az első hét hónap során 735 millió euró értékben hiteleztek a bankok a program keretében, ami havi átlagban 105 millió eurót jelent.

A kereslet továbbra is nagy, bár – mint a szakemberek immár többször is ráirányították a figyelmet – egyre több bank nyújt ingatlanhitelt hasonlóan alacsony kamattal. Csakhogy az Első otthon program előnye az alacsony kamat mellett, hogy mindössze 5 százalékos önrész is elegendő, a pénzintézetek azonban nem engedhetnek meg maguknak hasonló szintet.

A ZF számításai szerint az idei év folyamán a bankok mintegy 37 ezer hitelt nyújtanak az Első otthon program keretében, amelyek összértéke az első félév adatait alapul véve eléri az 1,3 milliárd eurót. Az első hét hónapban egyébként 38 ezer euró (167 ezer lej) volt a program keretében vásárolt lakások átlagára. Mint ismeretes, jelenleg csak lejben igényelhető a hitel, aminek euróban megszabott maximális értéke 60 ezer euró lehet.