2009. június 22., 09:532009. június 22., 09:53
A pénzügyminisztérium a legújabb számítások szerint nem tartja kizártnak, hogy Románia gazdasága idén 6,5 százalékkal csökken 2008-hoz képest – számolt a hét végén meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva a Ziarul Financiar című napilap.
A gazdasági-pénzügyi újság szerint előfordulhat, hogy emiatt a román kormánynak újra kell tárgyalnia az IMF-fel a hitelegyezménybe foglalt, idénre tervezett 4,6 százalékos államháztartási hiányt, ugyanis a csökkenő bevételek miatt a deficit idén év végére elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát is.
A legfrissebb számítások szerint az idei GDP akár 6,5 százalékkal is zsugorodhat, de az ING Bank elemzői 7,1 százalékos gazdasági visszaesést is számításba vesznek. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az év elején a kormány eredetileg 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számított, ráadásul az IMF is csak 4,1 százalékos gazdasági visszaeséssel számolt.
A Pénzügyminisztérium illetékese azonban a ZF-nek elmondta, hogy az IMF-fel azért kell újratárgyalni a hitelegyezménybe foglalt költségvetési hiánycélt, mert a gazdaság „süllyedése” miatt lehetetlen betartani a korábban megállapított 4,6 százalékos deficitet. Az év első öt hónapjában Románia konszolidált államháztartási hiánya 2,2 százalékra nőtt, ami 0,4 százalékkal magasabb az áprilisi értékhez képest.
A hétvégén a brüsszeli EU-csúcson tartózkodó Traian Băsescu államelnök újságírói kérdésre sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta, hogy a korábban előrejelzettnél nagyobb lenne s elérné a 6,5 százalékot a román gazdaság visszaesése. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke sem erősítette meg egyértelműen a romló gazdasági kilátásokat. Az egyik hírcsatornán azonban úgy nyilatkozott, olyan információk jutottak birtokába, amelyek értelmében még július folyamán Romániába látogatnak a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság illetékesei, hogy újra megvizsgálják az ország gazdasági helyzetét. Ezt követően várható, hogy majd módosítanak előrejelzéseiken – vélekedett a szenátus elnöke. Geoană nyilatkozatában arra is kitért, hogy tudomása szerint a fő gondot nem az jelenti, hogy kellőképpen vissza tudja-e szorítani a kormány a bérköltségeket, hanem szerinte a beruházásokkal járó tőkekiadásokat kell visszafogni. „A pazarlás kultúráját nem lehet tovább tolerálni” – szögezte le szögezte le a PSD elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok