2010. július 15., 09:532010. július 15., 09:53
„Amint azt a művelt románok tudják, a baj soha nem jár egyedül, hanem seregestül érkezik. Néhány nyomorúságos hét után úgy tűnik, a helyzet még rosszabbra fog fordulni. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy idén a gazdaság 1,5 százalékkal fog visszaesni” – fogalmazott írásában Chris Bryant.
Szerinte a borúlátó előrejelzés a bukaresti hatalom abbéli döntésének a hatása, amellyel 19 százalékról 24 százalékra emelte az általános forgalmi, azaz hozzáadottérték-adót (áfa/TVA) csak azért, hogy tartani tudja a Nemzetközi Valutaalappal megállapított 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt, véli a brit újságíró. „Miközben Nyugat-Európán hőhullám vonul át, Romániában a 20 ember életét követelő, több millió eurós kárt okozó áradások utáni nagytakarítás zajlik. Azonban az ár visszavonulása után evidens mind a román, mind pedig a külföldi beruházók számára, hogy egyhamar nem állnak helyre a dolgok” – fogalmaz Bryant, aki szerint a kormány tudná csökkenteni a gazdasági gondokat.
Az elemző ugyanakkor idézi az UniCredit előrejelzéseit, amelyek szerint a gazdasági csökkenés az év végére elérheti a 2,5 százalékot, miközben az éves infláció akár 8 százalékos is lehet, ami pedig csökkenti a monetáris politika fellendülésének lehetőségét. A szerző szerint a mindenkori kormányok addig bővítették a közszférában dolgozók számát a gazdasági növekedés éveiben, hogy most, amikor kénytelenek voltak elrendelni a leépítéseket, egy amúgy is rossz helyzetet tettek még rosszabbá. „A felduzzasztott közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentése, illetve minden hetedik állás megszüntetése az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben egy elégedetlenségektől hangos romániai telet vetít elő” – zár a cikk szerzője. Tegnapi sajtónyilatkozatában szintén élesen bírálta a bukaresti kormányt Henri Paul, Franciaország bukaresti nagykövete.
„Egyelőre nem nagyon láttam a kormány válságellenes intézkedéseit. Franciaországban már a közpolitikák második újragondolásán is túl vagyunk, mi több, Franciaországban már 2006-2007-ben léptek életbe megszorító intézkedések, amelyekhez hasonlókat egyelőre Romániában nem tapasztaltam. Itt akkortájt még minden fordítva történt, megtöbbszörözték a kiadásokat, új irodákat hoztak létre, növelve az állományt” – nyilatkozta a nagykövet a România Liberă napilapnak adott interjúban. Ugyanakkor Henri Paul meglepetten konstatálta, hogy mennyire nyugodt a romániai lakosság, szerint ha a francia kormány a bukarestihez hasonlóan járt volna el, akkor emberek milliói vonultak volna utcára.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.