2010. augusztus 12., 10:192010. augusztus 12., 10:19
Băsescu az ország gazdasági helyzetével kapcsolatosan elmondta: 2011-ben a nyugdíjalap hiánya eléri a 3,6 milliárd eurót. „Ez a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es számú reaktorának értéke” – érzékeltette az elnök az összeg nagyságrendjét. Arra a kérdésre, hogy a kormány talál vajon megoldást a gondokra, úgy válaszolt: személyesen ő is nyomást gyakorol ez ügyben a kabinetre, mivel mindez az ország iránti felelősségről szól, ezért rendelkeznie kell annyi erővel, hogy feláldozza a szavazatait. Az adózás kapcsán leszögezte: az egykulcsos adót minden jövedelemre ki kell vetni, függetlenül attól, hogy kis vagy nagy összegű nyugdíjról, kulturális tevékenységből vagy szerzői jogdíjból származik.
Az általános gazdasági helyzet és a válság kapcsán az államfő kifejtette: az ország „hajszál híján” elkerülte a csődöt, ugyanakkor derűlátásának adott hangot a tekintetben, hogy a továbbiakban egészséges gazdasági növekedés várható, amely nem az ingatlanspekulációkra és a csupán személyi igazolvánnyal fölvehető hiteleken alapszik.
„Örvendetes, hogy a gazdaság egészséges növekedése várható, amely nem a személyi igazolvánnyal fölvehető hiteleken alapszik. Ezek ugyanis túlzottan felpörgették a fogyasztást, ami masszívan növelte az importot” – fogalmazott. Az elnök mindezt az első fél év gazdasági adataira hivatkozva mondta el. Szerinte a második negyedévre 0,1-0,2 százalékos gazdasági növekedés várható az első negyedévhez képest.
„Ha nem kellett volna öt százalékkal emelnünk az áfát, valószínűleg a harmadik és a negyedik negyedben is növekedést könyvelhetnénk el” – hangoztatta a politikus, aki szerint azonban az áfaemelés, és az ezzel párhuzamos 25 százalékos közalkalmazotti bércsökkentés miatt nincs remény arra, hogy 2010-ben gazdasági növekedéssel zárja az ország.
Rámutatott: az ipar és a mezőgazdaság is növekedésnek indult, az egyetlen szektor, amely továbbra sem talált magára, az építőipar. „Ugyanakkor azt hiszem, hogy a válság előtti építkezési láz és az ingatlanpiaci őrület már nem tér vissza” – mutatott rá Băsescu.
Traian Băsescu az eurózónához való csatlakozás időpontjáról is beszélt. Mint kifejtette, újra kellene gondolni az eurózónához való csatlakozás kitűzött időpontját, mivel nem sikerült gyors megoldást találni a gazdaság szerkezeti hiányosságaira. Álláspontja szerint a konkrét feltételeket – 3 százalék alatti költségvetési hiány és a hazai össztermék kevesebb mint 60 százalékát kitevő adósság – teljesíteni tudná Románia a korábban emlegetett 2014-es időpontig, azonban az ország akkor még nem lesz képes kellőképpen megerősödni pénzügyi és gazdasági szempontból, hogy helyt is tudjon állni az eurózóna tagjaként. Az elmúlt hét végén egyébként hasonló okokra hivatkozva Mugur Isărescu, a jegybank elnöke is arról beszélt, hogy nem ártana megfontolni az euróövezethez való csatlakozás időpontjának halasztását.
Az államfő kitért a külföldön dolgozó román állampolgárok helyzetére is. Úgy vélte, azok, akik jelenleg az ország határain kívül dolgoznak, majd visszatérnek, amikor a jelenleginél kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak Romániában. Álláspontja szerint azonban előbb-utóbb mindenképpen hazatérnek a vendégmunkások, mivel az általuk megkeresett pénzt itt fektették be, vagy régi otthonukat korszerűsítették, vagy új házat építettek, vagy telket vásároltak.
Az élő rádióinterjú közben a hallgatók is kérdezhettek Băsescutól. Egy tanár kérdésére válaszolva – aki felrótta, hogyan várja el a kormány, hogy egy oktató havi 927 lejből megéljen – az államfő kijelentette: a tanárok órabérben számítva jobban keresnek, mint az államfő, mivel egy tanerő heti 16 órát dolgozik, míg ő napi 16 órát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok