2010. augusztus 12., 10:192010. augusztus 12., 10:19
Băsescu az ország gazdasági helyzetével kapcsolatosan elmondta: 2011-ben a nyugdíjalap hiánya eléri a 3,6 milliárd eurót. „Ez a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es számú reaktorának értéke” – érzékeltette az elnök az összeg nagyságrendjét. Arra a kérdésre, hogy a kormány talál vajon megoldást a gondokra, úgy válaszolt: személyesen ő is nyomást gyakorol ez ügyben a kabinetre, mivel mindez az ország iránti felelősségről szól, ezért rendelkeznie kell annyi erővel, hogy feláldozza a szavazatait. Az adózás kapcsán leszögezte: az egykulcsos adót minden jövedelemre ki kell vetni, függetlenül attól, hogy kis vagy nagy összegű nyugdíjról, kulturális tevékenységből vagy szerzői jogdíjból származik.
Az általános gazdasági helyzet és a válság kapcsán az államfő kifejtette: az ország „hajszál híján” elkerülte a csődöt, ugyanakkor derűlátásának adott hangot a tekintetben, hogy a továbbiakban egészséges gazdasági növekedés várható, amely nem az ingatlanspekulációkra és a csupán személyi igazolvánnyal fölvehető hiteleken alapszik.
„Örvendetes, hogy a gazdaság egészséges növekedése várható, amely nem a személyi igazolvánnyal fölvehető hiteleken alapszik. Ezek ugyanis túlzottan felpörgették a fogyasztást, ami masszívan növelte az importot” – fogalmazott. Az elnök mindezt az első fél év gazdasági adataira hivatkozva mondta el. Szerinte a második negyedévre 0,1-0,2 százalékos gazdasági növekedés várható az első negyedévhez képest.
„Ha nem kellett volna öt százalékkal emelnünk az áfát, valószínűleg a harmadik és a negyedik negyedben is növekedést könyvelhetnénk el” – hangoztatta a politikus, aki szerint azonban az áfaemelés, és az ezzel párhuzamos 25 százalékos közalkalmazotti bércsökkentés miatt nincs remény arra, hogy 2010-ben gazdasági növekedéssel zárja az ország.
Rámutatott: az ipar és a mezőgazdaság is növekedésnek indult, az egyetlen szektor, amely továbbra sem talált magára, az építőipar. „Ugyanakkor azt hiszem, hogy a válság előtti építkezési láz és az ingatlanpiaci őrület már nem tér vissza” – mutatott rá Băsescu.
Traian Băsescu az eurózónához való csatlakozás időpontjáról is beszélt. Mint kifejtette, újra kellene gondolni az eurózónához való csatlakozás kitűzött időpontját, mivel nem sikerült gyors megoldást találni a gazdaság szerkezeti hiányosságaira. Álláspontja szerint a konkrét feltételeket – 3 százalék alatti költségvetési hiány és a hazai össztermék kevesebb mint 60 százalékát kitevő adósság – teljesíteni tudná Románia a korábban emlegetett 2014-es időpontig, azonban az ország akkor még nem lesz képes kellőképpen megerősödni pénzügyi és gazdasági szempontból, hogy helyt is tudjon állni az eurózóna tagjaként. Az elmúlt hét végén egyébként hasonló okokra hivatkozva Mugur Isărescu, a jegybank elnöke is arról beszélt, hogy nem ártana megfontolni az euróövezethez való csatlakozás időpontjának halasztását.
Az államfő kitért a külföldön dolgozó román állampolgárok helyzetére is. Úgy vélte, azok, akik jelenleg az ország határain kívül dolgoznak, majd visszatérnek, amikor a jelenleginél kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak Romániában. Álláspontja szerint azonban előbb-utóbb mindenképpen hazatérnek a vendégmunkások, mivel az általuk megkeresett pénzt itt fektették be, vagy régi otthonukat korszerűsítették, vagy új házat építettek, vagy telket vásároltak.
Az élő rádióinterjú közben a hallgatók is kérdezhettek Băsescutól. Egy tanár kérdésére válaszolva – aki felrótta, hogyan várja el a kormány, hogy egy oktató havi 927 lejből megéljen – az államfő kijelentette: a tanárok órabérben számítva jobban keresnek, mint az államfő, mivel egy tanerő heti 16 órát dolgozik, míg ő napi 16 órát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
Látogatottsági adatok