Brüsszel szabályozná a shortolást és a CDS-t

A javaslat az európai szintű intézkedések összehangolását, az átláthatóság növelését és a pénzügyi piacokon mutatkozó kockázatok csökkentését célozza. Az új szabályozás egyértelmű hatásköröket biztosít a nemzeti, illetve az európai szabályozóhatóságoknak.

„Rendes körülmények között a shortügyletek fokozzák a piaci likviditást, és hozzájárulnak a hatékony árképzéshez. Válsághelyzetben lévő piacokon azonban a shortolás megnöveli az áresések lehetőségét, ami rendellenes piaci működéshez és rendszerkockázatok kialakulásához vezet” – magyarázta Michel Barnier, az uniós belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos. Szerinte a szabályozóhatóságok hatásköre is egyértelműbb lesz: az új Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal (ESMA) egyeztetve kivételes esetekben korlátozhatják, vagy akár be is tilthatják a shortolást.

Shortügylet esetén az eladó olyan értékpapírt értékesít, amely nincs a tulajdonában, azért, hogy azt később visszavásárolja. A fedezetlen rövidre eladás (naked short selling) esetében az eladó a shortügylet lebonyolítása előtt nem is veszi kölcsön az értékpapírt, és nem is állapodik meg ezen értékpapír kölcsönvételéről az elszámolás előtt. Ez magában hordozhatja az elszámolási mulasztás különleges kockázatát. Amióta a pénzügyi válság felütötte a fejét, számos tagállam hozott intézkedést a shortügyletek felfüggesztésére vagy betiltására.

Megfelelő uniós összehangolás nélkül azonban ezek az intézkedések nemcsak rossz hatásfokúak, hanem zavarokat is okozhatnak a piacon, kedvezőtlenül hathatnak például a befektetői bizalomra. Ami az államkötvényeket illeti, ha a rövid pozíciókkal kapcsolatos adatok a szabályozóhatóságok rendelkezésére állnak, jobban be tudják azonosítani az államkötvénypiacok stabilitását aláásó körülményeket, ideértve a kapcsolódó nem teljesítési csereügyletekből (CDS) fakadó veszélyeket is. Ez utóbbi származékos jellegű ügyleteket gyakran a mulasztási kockázatok elleni biztosítéknak tekintik.

Válsághelyzetben önmagában az átláthatóság sem elegendő. A szabályozóhatóságok shortolást korlátozó vagy tiltó hatáskörei azonban jelenleg nagymértékben különböznek egymástól az egyes tagállamokban. A most elfogadott brüsszeli javaslat a nemzeti szabályozóhatóságokat egyértelmű hatáskörrel ruházza fel arra vonatkozóan, hogy kivételes körülmények között – a tervek szerint jövő januártól működő ESMA-val történt egyeztetés után – átmenetileg korlátozhatják vagy betilthatják a shortügyleteket bármely pénzügyi eszköz tekintetében.

Az ESMA jogosult lesz véleményt nyilvánítani, amikor a nemzeti szabályozóhatóságok valamilyen különleges helyzetben beavatkozásra készülnek, sőt az ESMA-nak bizonyos feltételek mellett lehetősége nyílik arra, hogy maga is azonnali hatállyal ideiglenes intézkedéseket foganatosítson a short ügyletek korlátozására vagy betiltására. Emellett a brüsszeli javaslat értelmében bevezetik azt is, hogy ha egy adott napon jelentősen csökken egy pénzügyi eszköz ára, a nemzeti szabályozóhatóságok a következő kereskedési nap végéig korlátozhatják a kérdéses eszközzel kapcsolatos shortügyleteket.