2010. március 12., 10:452010. március 12., 10:45
Hargita megyében óriási gondot okoz az illegális fakitermelés, ezzel együtt az elmúlt évek során mindössze két ember került börtönbe emiatt. „Nem az a cél, hogy az embereket börtönbe juttassuk, ám ami az utóbbi években zajlik, az minden ember egészségét befolyásolja” – hangsúlyozta a csíkszeredai megbeszélésen a miniszter. Borbély javaslatára módosítani szeretnék az erdősítésre vonatkozó pályázatokat, hogy minél többen jelentkezzenek tervezetekkel. Emellett március 15. és április 15. között meghirdetné az Erdő Hónapja elnevezésű akciót, amely arra ösztönözné az embereket, hogy személyes jó példával járjanak elöl faültetés szempontjából. Csíkszeredai kiszállása során Borbély László ellátogatott a roncsautó-program keretében működő helyi fémlerakó cég székhelyére is, ahol folyamatosan gyűjtik be a használt autókat. „Az emberek rájöttek arra, hogy ez akár üzlet is lehet – ettől jó ez a program” – fejtette ki a miniszter, aki jelezte, be szeretnék vezetni, hogy a használt autóért cserébe kapott értékjegyek mindössze három hónapig legyenek érvényesek.
A roncsautó-programot kiterjesztették mezőgazdasági gépekre is, a program keretében 17 000 lej értékű jegyet adnak egy járműért. A pillepalackok szennyező hatására kitérve csak anynyit mondott Borbély, hogy Romániában meglepően jól működik a műanyag palackok újrahasznosítása. Tervben van ugyanakkor egy úgynevezett „zöld csomag” program, amely során szeretnék felhívni a gyerekek, diákok figyelmét is a környezetvédelem fontosságára.
Borbély szerint csatlakoznak egy olyan projekthez is, amelyet kisebb országokban (Lettországban és Litvániában) indítottak el, és amely célja egy nap alatt megtisztítani az illető országot. „Románia megmozgatása ez ügyben kihívás lesz, de majd meglátjuk, mennyire sikerül. Én bízom benne, hogy ez nálunk is működni fog” – fejtette ki Borbély. Kérdésünkre, hogy milyen állásponton van a verespataki aranybánya kapcsán, Borbély elmondta, meghívást kapott Svédországba, ahol egy hasonló bányaprojekt működik. „Svédország nem arról híres, hogy szemetet hagy maga után, úgyhogy elmegyek és körülnézek. Ha az itteni bányaprojekt kezdeményezője betartja a törvényeket, mint környezetvédelmi miniszter nem igazán tehetek semmit” – fogalmazott Borbély, ám azt is hangsúlyozta, nem támogatja az aranybánya felépítését.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.