Szó sincs róla. Ilie Bolojan szerint nem lehet tovább növelni a vállalkozások terheit
Fotó: Orbán Orsolya
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
2026. augusztus 26., 09:312026. augusztus 26., 09:31
2026. augusztus 26., 10:252026. augusztus 26., 10:25
Bolojan erről kedden este beszélt a Digi 24 hírcsatornának.
„Ez egy felelőtlen javaslat, amely nem veszi figyelembe a valós helyzetünket.
– szögezte le.
Elmondta, hogy a közszféra kiadásainak csökkentése a közigazgatási személyzet 10 százalékos leépítését jelenti, ami szerinte a helyi önkormányzatokban csak részben valósul meg.
„A lépések elhúzódnak a folyamatban lévő bírósági eljárások miatt” – mutatott rá.
A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.
Bolojan szerint a kiadások csökkentését célzó egy másik intézkedés a nyugdíjkorhatár emelése azokban az ágazatokban, ahol „ma az emberek 48–50 évesen mennek nyugdíjba”.
A miniszterelnök szerint nincsenek olyan emberek, akik helyettesítenék azokat, akik ilyen korán nyugdíjba mennek.
Azt is kifejtette, miért nem lehet többé kiegészítő adókat kivetni a magánszektorra.
– mondta Bolojan.
Kifejtette, hogy a munkaerő-költségekkel és az áramköltségekkel kapcsolatos összes ilyen tényező veszélyezteti a versenyképességet.
„Erős gazdaság nélkül nem lehet fejlődésről beszélni” – szögezte le.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Azt a javaslatot, hogy a közszféra béremeléseit a magánvállalkozásokra kivetett nyereségadó növeléséből fedezzék, Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke tette.
Mint arról beszámoltunk, a közalkalmazotti bértörvény tervezete heves vitákat váltott ki, az egészségügyben sztrájkoltak is, és az oktatási szakszervezetek is elégedetlenek, mivel úgy vélik, az új jogszabály nyomán csökkenne a jövedelmük.
A bértörvényt augusztus végéig el kellene fogadni, mivel a Romániának az európai uniós helyreállítási alap keretében járó támogatás egyik mérföldkövének számít, azonban még mindig heves viták övezik, és a pártok között az államfő által keddre összehívott egyeztetés nyomán sem körvonalazódik a megállapodás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!