
Szó sincs róla. Ilie Bolojan szerint nem lehet tovább növelni a vállalkozások terheit
Fotó: Orbán Orsolya
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
2026. augusztus 26., 09:312026. augusztus 26., 09:31
2026. augusztus 26., 10:252026. augusztus 26., 10:25
Bolojan erről kedden este beszélt a Digi 24 hírcsatornának.
„Ez egy felelőtlen javaslat, amely nem veszi figyelembe a valós helyzetünket.
– szögezte le.
Elmondta, hogy a közszféra kiadásainak csökkentése a közigazgatási személyzet 10 százalékos leépítését jelenti, ami szerinte a helyi önkormányzatokban csak részben valósul meg.
„A lépések elhúzódnak a folyamatban lévő bírósági eljárások miatt” – mutatott rá.

A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.
Bolojan szerint a kiadások csökkentését célzó egy másik intézkedés a nyugdíjkorhatár emelése azokban az ágazatokban, ahol „ma az emberek 48–50 évesen mennek nyugdíjba”.
A miniszterelnök szerint nincsenek olyan emberek, akik helyettesítenék azokat, akik ilyen korán nyugdíjba mennek.
Azt is kifejtette, miért nem lehet többé kiegészítő adókat kivetni a magánszektorra.
– mondta Bolojan.
Kifejtette, hogy a munkaerő-költségekkel és az áramköltségekkel kapcsolatos összes ilyen tényező veszélyezteti a versenyképességet.
„Erős gazdaság nélkül nem lehet fejlődésről beszélni” – szögezte le.

Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Azt a javaslatot, hogy a közszféra béremeléseit a magánvállalkozásokra kivetett nyereségadó növeléséből fedezzék, Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke tette.
Mint arról beszámoltunk, a közalkalmazotti bértörvény tervezete heves vitákat váltott ki, az egészségügyben sztrájkoltak is, és az oktatási szakszervezetek is elégedetlenek, mivel úgy vélik, az új jogszabály nyomán csökkenne a jövedelmük.
A bértörvényt augusztus végéig el kellene fogadni, mivel a Romániának az európai uniós helyreállítási alap keretében járó támogatás egyik mérföldkövének számít, azonban még mindig heves viták övezik, és a pártok között az államfő által keddre összehívott egyeztetés nyomán sem körvonalazódik a megállapodás.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
Továbbra is rossz hírek érkeznek a gépjárművezetők számára a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) területéről.
A TollRo útdíjfizetési platformon átmeneti működési zavarok léptek fel, és a műszaki csapatok a problémák kijavításán dolgoznak – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR).
A román gazdaság teljesítménye stagnált 2026 második negyedévében az előző három hónaphoz képest, az első félévben pedig 0,6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
Első alkalommal indították be tesztüzemben az új marosnémeti hőerőmű első gázturbináját – jelentette be Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Országos ellenőrzéssorozatot indított a román adóhatóság a használtautó-kereskedelemben: az ATOM fedőnevű akció első szakaszában 35 gazdasági szereplő kerül górcső alá, amelyeknél több mint 38 millió euró értékű autókészletet azonosítottak.
Nem drágul a fűtés a küszöbön álló télen azoknak a háztartásoknak, amelyek fali gázkazánnal vagy távhővel fűtenek – ígéri Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár. A villamos energia ára viszont várhatóan körülbelül 20–22 százalékkal fog emelkedni.
A szeszes italok jövedéki adója túl magas, ez egy sikertelen kísérlet volt, amelynek következtében a feketepiac a fogyasztás több mint 40 százalékára nőtt – irányította rá a figyelmet a Spirits Románia.
Az áram- és földgázszolgáltatókat ezentúl színkódokkal is osztályozzák annak alapján, hogyan kezelik ügyfeleik panaszait – tájékoztatott csütörtökön az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE).
A legrosszabb forgatókönyv szerint a jelenlegi 260 lejről akár 360 lejre nőhet az átlagosnak mondható, havi 200 kWh-t fogyasztó háztartások számlája az Intelligens Energia Egyesület (AEI) legfrissebb becslései szerint.
szóljon hozzá!