Románia lakosságának legaktívabb és leghatékonyabban dolgozó része más európai uniós tagállamban vállal munkát – mutatott rá Marin Dinu, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetőtanácsának tagja.
2013. szeptember 05., 19:282013. szeptember 05., 19:28
A szakértő egy konstancai konferencián arról is beszámolt, hogy az ország gazdasági alulfejlettségének következményeit főként mentalitásbeli tényezők súlyosbítják, kialakult ugyanis az a gyakorlat, miszerint az új kormányok mindig újrakezdik a nagyobb fejlesztési projektek megvalósítását, így ezek ördögi körbe kerülnek. „A kormányváltások valósággal elszívják a projektekben rejlő lehetőségeket, ez a körkörös folyamat pedig rendkívüli módon tompítja az ország gazdasági előrehaladását” – fogalmazott Dinu.
A központi jegybank illetékese arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi beruházók a retail, vagyis kiskereskedelmi befektetéseket részesítik előnyben, a domináns stratégia pedig a költségek rövidtávon való visszanyerése. Beszámolójában Dinu úgy vélekedett, hogy a regionális modellek alkalmazása miatti nyomás az identitás folyamatosságának, a saját területen önerőből történő fejlődési szándéknak és az ehhez szükséges kreativitásnak a megsemmisítését eredményezte Romániában. „Amikor Románia belépett az Európai Unióba, a spekulatív buborék éppen csúcspontjára ért világgazdasági szinten. A vissza nem térítendő uniós támogatások célja éppen az eurózónával szembeni egyenlőtlenségek enyhítése” – tette hozzá Marin Dinu. Konstancán egyébként a héten zajlott a BNR által már második alkalommal megszervezett vitafórum, amelynek célja, hogy megerősítse a központi jegybank, a gazdasági, valamint az akadémiai szféra közötti párbeszédet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!