
Megfertőzött ingatlanpiac. Nem a régi még az egyetemi tanév előtti lakásvadászat
Fotó: Haáz Vince
Továbbra is a koronavírus-világjárvány alakítja a nagyobb egyetemi központoknak számító erdélyi városok albérletpiacát. Nagy a bizonytalanság a kiszámíthatatlanság miatt, hiszen sokan nem tudják, mit tegyenek, kockáztassanak-e a lakásbérléssel, vagy előbb-utóbb úgyis az online térbe kényszerül az oktatás, ismét a szülői házból hallgathatják az előadásokat, amiért nem érdemes most lakást foglalni.
2021. szeptember 23., 19:152021. szeptember 23., 19:15
Bár akad, ahol már el is kezdődött vagy küszöbön áll a 2021–2022-es egyetemi tanév, a kolozsvári albérletek piacán az elmúlt időszakhoz képest egyelőre nem érzékelhető túl sok változás – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. „Nagyon nehéz a jelenlegi helyzetet elemezni. Mint minden iskolakezdési periódusban, olyan szintű kereslet zúdult a piacra, hogy a bérlők bármennyit hajlandóak fizetni: a tulajdonos szinte bármekkora összeget elkérhet az adott ingatlanért.
A tulajdonosoknak rendszerint azt ajánlom, hogy inkább alacsonyabb, piaci értéken adják bérbe ingatlanaikat, hiszen ha a bérlő csak pár hónapig veszi igénybe a lakást, az az éves átlagbevételben sokkal nagyobb hiányt kelt” – részletezte kérdésünkre az ingatlanpiaci szakember.
Mint fogalmazott: a bérpiacot a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság jellemzi, a vásárló azt reméli, hogy megveszi az egyre csillagászatibb áron eladásra kínált ingatlant, és ki tudja adni, az online világ azonban ezt teljesen felborította. „A béreknek ugyan követniük kellene az ingatlanok értékét, lényeges növekedés mégsem érzékelhető, mivel a járványhelyzet teljesen kiszámíthatatlanná tette a több tízezer egyetemista visszaköltözését a kincses városba.
– magyarázta Bónis Endre.
Kitért egyúttal arra is, hogy az őszi iskolakezdés mindig a piac motorjának számít, különböző megyékből érkeznek befektetők, akik a gyermeküknek szeretnének lakást biztosítani, ezért megvásárolják az adott ingatlant. Ez a befektetés mindig nyerő ötletnek bizonyult, hiszen ha a gyermek el is költözik a városból, négy-öt év alatt minimum megduplázódott a befektetett összeg, amennyiben továbbáll a gyermek, illetve a Kolozsváron bérbe adott ingatlan tisztes jövedelmet termel.
Most például
Mint megtudtuk, az egyik legerősebb bérlőközeget a külföldről érkező orvostanhallgatók képezik, akik egy kétszobás lakásért akár a havi 500–600 eurót is könnyűszerrel kiadják, bár ezzel együtt párhuzamosan a lakás igényességével szemben támasztott feltételek is növekednek.
A szakember a Kolozsvárral szomszédos települések helyzetére is ráirányította a figyelmet, mondván, hogy az eddig tapasztalt könnyed közlekedés élhetővé tette a szatelitvárosokat, de ez már a múlt, ugyanis iskolakezdés óta nem ritka, hogy másfél óra alatt teszik meg a húszperces utat a központig, majd kb. ugyanennyit a hazaérkezéshez. Véleménye szerint,
György-Csáki István, a nagyváradi Imobihor ingatlanközvetítője szintén azt tapasztalja, hogy a koronavírus által kialakult helyzet visszaszorította az ingatlanpiacot. A szülői lakhelyre visszaszorult diákok jelensége számára sem ismeretlen, ennek a trendnek az egyenes következményeként pedig Nagyváradon is visszaesett a bérlakások iránti igény a vírus megjelenése óta.
– tette hozzá. Mindemellett az ingatlanügynök reméli, hogy a szeptember–októberi időszak meghozza azt a keresletet, amely valamelyest helyrebillentheti az ingatlanpiaci mozgást. Azt is megtudtuk, hogy egy nagyváradi kétszobás lakás havi bére 200-től 500 euróig terjed, a garzonárak pedig szintén a 200 eurót súrolják.
Határ a csillagos ég. Kolozsváron a garzonok havi bérleti díja 200 eurótól indul, egy nagyobb, felszereltebb lakásért 500 eurónál is többet kérhetnek
Fotó: Jakab Mónika
Faluvégi Sándor, a marosvásárhelyi Speed Imobiliare ingatlanközvetítő ügynöke a koronavírus okozta kereslet-visszaesés ellenére úgy látja, hogy a bérletárak egyértelműen növekedtek. A bér értelemszerűen a lakás elhelyezkedésétől, beosztásától, állapotától és berendezésétől is függ,
A bérelhető garzonok 160–180 euró, a háromszobás lakások pedig 320–420 euró között mozognak.
A szakértőtől azt is megtudtuk, hogy az orvosi egyetem környékén levő Kornisa negyedben az albérletárak 10–15 százalékkal magasabbak, mint a város más pontjain. Az őszi időszak a vásárhelyi ingatlanpiacon is rendszerint jelentős mozgást eredményez. „Az egyetemi tanévnyitás előtt nagyon megnő a kereslet, ebben a periódusban több a kérés, mint bármikor máskor” – nyilatkozta Faluvégi Sándor.
Csíkszeredában hiány van a kiadó lakásokból, hiszen gyakorlatilag évek óta nem épül új tömbház. Ezt igazolja az is, amit egy helybeli mesélt nekünk, miszerint a szülei nem hirdették sehol a háromszobás Tudor lakótelepi lakást, mégis nagyon gyorsan bérlőkre talált.
„Tudták, hogy kezdődik az egyetem és az iskola, továbbá azt is – tanár is lévén a családban –, hogy sok pedagógus a nemrégiben elnyert állások miatt szintén a városba fog költözni, így elég, ha a közeli barátoknak elmondják. Így is rekordidő alatt, valójában látatlanul (csak képeken látták) is kivették a lakást” – említette. Ehhez hozzájárult az is, hogy a berendezett, felszerelt otthont roppant kedvező áron kínálták, havonta 220 euróért. Összehasonlításként elmondta, hogy
Csíkszeredai viszonylatban amúgy nem számít, hogy hol van ingatlan, mert gyalog is viszonylag hamar el lehet jutni bárhová. A tapasztalatok szerint a központi zóna némileg drágább, de alig észrevehető a különbség.
Lapcsaládunk megkeresésére Szabó Lehel, a Well ingatlanügynökség vezetője arról számolt be, hogy megmagyarázhatatlan számára, de egész évben nagy volt a kereslet a bérlakások iránt, és kevés az ajánlat. „Nálunk hetek, hónapok óta várólisták vannak, fel vannak jegyezve azok a személyek, akik lakást szeretnének bérelni Csíkszeredában, és amint egy üres lakásról tudomásuk lesz, annak rögtön bérlője is kerül. Egy csíkszeredai garzonlakás bérléséért 140–150 eurót kell fizetni, míg a kétszobás lakások bérlési ára 250–300 euró között van – közölte. Megemlítette, hogy nemrég egy átjárós szobákból álló kétszobás lakást havi 270 euróért adtak bérbe.
Az egyetemi hallgatók amúgy eltérően állnak hozzá a jelenlegi járványhelyzethez, és arról sem egyformán gondolkodnak, hogyan fognak eljárni, ha a fertőzési ráta megnövekedése miatt újra online térbe szorul az oktatás. „Több tapasztalatom is van az albérletekkel kapcsolatban. A koronavírus előtt egy olyan lakásban éltem, ahol a tulajdonos fejenként 50 euróval felemelte a lakbér árát. Elköltöztem egy új helyre, és itt ért utol a koronavírus, amikor a nagy lezárások voltak. A tulajdonos megértő volt, csökkentette a bért” – emlékezett vissza Ráduly Sándor, a kolozsvári Sapientia EMTE fotó, film, média mesteris diákja. Hozzátette, hogy a napokban fog visszaköltözni Kolozsvárra, egy olyan lakásba, ahol 80 eurót fog fizetni egy szobáért. Online oktatás esetén nem szeretne hazaköltözni, hogy haladjon a projektjeivel, a terveivel.
– mondta eközben Maksai Johanna, a kolozsvári állatorvosi egyetem állattenyésztő szakának negyedéves hallgatója. „Azt éreztem, hogy megfosztanak a döntési jogomtól azáltal, hogy oltási igazoláshoz kötik a kollégiumok használatát az új tanévben, viszont az utóbbi időszak tapasztalatai szerint ez a lépés szükséges ahhoz, hogy akadálymentesen gyakoroljam a színészi munkám” – válaszolta kérdésünkre Tasnádi Ádám, a BBTE végzős színis hallgatója.
A gyengülő lej is drágítja az albérletet
Tovább drágítja a romániai egyetemi városokban gyakorolt amúgy sem alacsony albérletárakat, hogy tegnap is folytatta lejtmenetét a román deviza az egységes európai fizetőeszközzel szemben (amelyben a legtöbb esetben megszabják a bérleti díjat), ismét történelmi csúcsot döntött az euró a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt referenciaárfolyam szerint egy euró 4,9495 lejt ért, 0,10 banival (0,02 százalékkal) többet, mint a keddi árfolyam szerinti 4,9485 lej. A korábbi történelmi csúcsot szeptember 7-én jegyezték, amikor egy euró 4,9488 lej volt. A dollár árfolyama 0,17 banival (0,04 százalékkal) 4,2188 lejre nőtt a keddi 4,2171 lejes értékhez képest. A svájci frank árfolyama 1,49 banival (0,33 százalékkal) 4,5738 lejre emelkedett a keddi 4,5589 lejes értékhez viszonyítva. Az arany is drágult: egy gramm ára 1,4066 lejjel (0,59 százalékkal) 240,9126 lejre nőtt a keddi 239,5060 lejről.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
szóljon hozzá!