Bizonytalanság a kötelező gépjármű-biztosítási piacon

Az évekig piacvezető Astra biztosító élére már tavaly pénzügyi felügyeleti biztost nevezett ki az ágazatért felelős Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) annak érdekében, hogy a csőd elkerüléséért tőkeemelést hajtsanak végre.

Az Economica.net gazdasági hírportál beszámolója szerint a Carpaticánál ugyancsak pénzügyi átszervezés zajlik, míg az Euroins azzal a több ezer panasszal küzd, amelyet balesetet elszenvedett, de kártérítést nem kapó ügyfelek nyújtottak be. A City Insurance biztosítónál is problémák merültek fel a kártérítések kifizetése terén.

A hírportál szerint a négy legnagyobb romániai biztosítóból három szinte kizárólag a kötelező gépjármű-biztosítási kötvények eladásából tartja fenn magát, emiatt rendkívül sérülékenyek a piaci változásokkal szemben.

A Carpatica és Euroins portfoliójában szereplő kötvények 90 százaléka az RCA-eladásból származik, a City Insurance-nél ez az arány 83 százalékos, míg az Astra kötvényeinek 65 százalékát az autóbiztosítás teszi ki. Noha ezek a cégek csaknem háromszor kisebb áron kínálják a kötelező gépjármű-biztosítást, mint más vállalkozások, az ASF adatai szerint szintén ezek miatt érkezik a legtöbb panasz az ügyfelek részéről.

A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság statisztikái szerint a hazai RCA-piac egyértelműen veszteséges, ennek mértéke 121 százalék, ami azt jelenti, hogy a kártérítésekre, marketingre, fogyóeszközökre költött összeg 21 százalékkal haladja meg a bevételt.

Az ASF jelentése szerint annak tudható be, hogy az Astra évekig tartó nyereségesség után csődközeli állapotba került, hogy nem tartalékolt, és nem fektetett hangsúlyt a viszontbiztosításra, ráadásul gyakran részletekben fizette ki a kártérítéseket. A szakértők szerint a cég így érte el, hogy a folyamatos bevételcsökkenés ellenére profitot tudott felmutatni.

Hasonló helyzetben van a Carpatica is, amelynél a hatóság ugyancsak tartalékhiányt állapított meg. Időközben arra is fény derült, hogy az Astra és a Carpatica is úgy odázta el a kártérítések kifizetését, hogy bizonyos ügyeket valós ok nélkül csalásgyanúsnak nevezett.

Az Astránál egyébként a baj nagyobb lehet, mint amekkorának első látásra tűnt: eleinte 490 millió lejes tőkeemelésről volt szó, nemrég azonban Mişu Negriţoiu, az ASF elnöke már 700 millió lejről beszélt, sőt értesülések szerint legalább 1,4 milliárd lejre lenne szükség ahhoz, hogy a biztosító hatékonyan folytathassa tevékenységét.

Az Astrának egyébként 20 millió eurós kártérítést kellene kifizetnie az Országos Útügyi és Autópálya-társaságnak (CNADNR) – a cég felügyeleti biztosa, a KPMG azonban az összeg átütemezését kérte a bíróságon, az egyszerre történő kifizetés ugyanis csődöt jelentene.