Bizonyos területeken jobban teljesített tavaly Hargita megye gazdasága

 A Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, a főbb gazdasági mutatókat elemezve kiderül, hogy az Egyesült Királyság gazdasága 9-10 százalékkal, a német gazdaság pedig 4-5 százalékkal zsugorodott, azonban szerinte a nagy gazdasági hatalmak a recesszió mellett is képesek lesznek fenntartani egy stagnáló, enyhén növekvő gazdaságot.

„Ha ezekbe a gazdasági folyamatokba régiónk vállalkozóinak egy része valamilyen szinten be tud kapcsolódni – ahogy erre van néhány pozitív példa –, akkor remélhetőleg a stagnáló gazdasági szintet Hargita megye képes lesz megtartani az elkövetkező egy évben is” – szögezte le, példaként említve többek között a székelyudvarhelyi bútorgyárakat, amelyek Németországba exportálnak, részt véve így a nemzetközi piacban. „A székely ember leleményességére való alapozás elég szubjektív háttér, bár az utolsó, amit felad egy jó vállalkozó, az optimizmus. Hiszen aki nem tud a jövőbe tekintetni, teret fog veszíteni” – fogalmazott a gazdasági szakember.

Ki kap a tortából?

Balási Csaba szerint az idei év folyamán az egyik legnagyobb problémát az fogja jelenteni, hogy a cégek java része az elmúlt időszakban felélte a tartalékai zömét, így egyre nehezebb lesz a gazdasági völgyeket kompenzálni. Ugyanakkor a kamaraelnök meglátásban a teljes bankhálózat és finanszírozási rendszer átalakulóban van, a kisebb pénzintézetek zsugorodni fognak, és egyesülnek majd a nagyobb bankokkal. A szakember arra is kitért, hogy emellett a pénzintézeteknek koncepcióváltásra is szükségük lesz, ha a vállalkozószférából szándékoznak megélni, sőt a környező országok eladósodottsága miatt részt kell majd venniük különböző gazdaságélénkítő programokban. „Hogy a Hargita megyei vállalkozók ebből mihez férnek majd hozzá? Ebben van nagy szerepük a helyi politikusoknak, rajtuk múlik, hogy mi az a szelet torta, amit ki tudnak szakítani a régiónk számára” – fejtette ki az iparkamara elnöke.

Nagyobb termelékenység,
kisebb bérek

A tavalyi évre vonatkozó kérdésünkre Balási úgy fogalmazott, enyhe javulást regisztráltak az előző évhez viszonyítva, azonban ez csak a gazdaság egyes szegmenseire jellemző. „Az elmúlt húsz esztendőben a rendszerváltásig működő ipari létesítmények zöme megszűnt, a gazdasági élet mozgatórugói a kis- és közepes vállalatok lettek. A Hargita Megyei Tanács által beindított programok révén a háztáji termelők is felsorakoztak, és bár kényszervállalkozói státuszban, de megtermelik a megélhetésükhöz szükséges anyagi javakat” – ecsetelte a kamaraelnök. Azonban tovább csökkent a foglalkoztatottsági ráta, az alkalmazottak száma 9 százalékkal volt alacsonyabb tavaly, mint az előző esztendőben. Igaz, ezzel a személyzettel is sikerült 5 százalékkal növelni a megtermelt javak mennyiségét, tehát nőtt a hatékonyság. Nem emelkedtek azonban ezzel arányosan a bérek, a Hargita megyei bruttó átlagfizetés 2011-ben 4,59 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

A turizmus jól teljesített

Javulás tapasztalható azonban a turizmus terén, ahol a bevétel a tavalyi év során 20 százalékkal bővült az előző évhez viszonyítva, miközben a turisztikai szolgáltató helyek kihasználtsága 3 százalékkal csökkent. A jobb eredményeket az új beruházásoknak tudja be a szakember. „Ha csak a téli szezont vesszük alapul, múlt évben közpénzből például Borszéken olyan színvonalas beruházás – sípálya felvonóval, megfelelő infrastruktúrával – valósult meg, ami kielégíti a regionális igényeket, emellett egy szállodát is átadnak a közeljövőben a hegyvidéki üdülőhelyen” – hozott fel pozitív példát a kamaraelnök. Hozzátette: a hasonló beruházások hozzájárulnak a régió felemelkedéséhez, hiszen amellett, hogy munkahelyeket teremtenek, élénkítik a környék iránti érdeklődést is.

Balási ugyanakkor megemlítette a Madarasi Hargitát, ahol magánberuházások révén szintén megfelelő körülményeket biztosítanak a turistáknak. Az iparkamara elnöke kitért a Tusnádfürdőn önerőből létesített sípályára is, valamint a szintén átadás előtt álló termálfürdőre, és megemlítette Hargitafürdőt is, ahol egy teljes koncepció alakult ki a sípályák kiépítésére, amelyre a közeljövőben egy konzorcium fog pályázni.

Jól ment a könnyűipar

Tekintélyes előrelépés volt tapasztalható 2011-ben a könnyűipar és a bérmunka területén is, 2010-hez képest sokat javultak a mutatók. Ennek okát Balási abban látja, hogy a legjobb felvásárló, a németországi piac az elmúlt időszakban nem zsugorodott, hanem megtartotta belső gazdaságát. „Többek között ennek a területnek köszönhető az, hogy a Hargita megyei munkanélküliségi ráta úgy alakult, ahogy” – mutatott rá az elnök.