2013. március 25., 13:412013. március 25., 13:41
A PwC szakemberei szerint a családi vállalkozások és a kis cégek az ország gazdasági növekedésének egyik legfontosabb előmozdítói, a kormánynak ezért a mostaninál kedvezőbb jogi keretet, illetve pénzügyi feltételeket kellene kidolgoznia számukra. Alexandru Medelean, a PwC Románia családi vállalkozásokért felelős osztályának igazgatója elmondta: az általa vezetett iroda kifejezetten az ilyen jellegű cégek által jelzett problémák orvoslásán dolgozik, illetve hatékony kommunikációt biztosít a menedzserek között. A megkérdezett vállalkozók úgy vélik, a kormánynak enyhítenie kellene a kis cégekre kivetett adóterhet, például kevesebb illetéket kellene kérni a vállalkozásba visszafordított profit után. A cégvezetők arra is rámutattak, hogy a kormánynak pénzügyi támogatással, kifejezetten számukra kialakított kölcsönökkel kellene támogatnia a családi és kisvállalkozásokat. Az érintettek ugyanakkor egyszerűbb, átláthatóbb, és bürokráciamentes törvénykezést szeretnének. A vállalkozók a hazai oktatási rendszerrel is elégedetlenek, szerintük ugyanis az egyetemek nem készítik fel megfelelő módon a végzősöket a munkapiaci elvárásokra.
A felmérésben részt vevő cégvezetők többsége, 52 százalékuk úgy véli, hogy a családi és kisvállalkozásoknak nem kedveznek a romániai piaci feltételek. 42 százalékukat elsősorban az adórendszer aggasztja, 32 százalékukat pedig az egyre fokozódó konkurencia. A megkérdezettek harmada elégedetlen a kormány intézkedéseivel, ugyanakkor csak 13 százalékuk válaszolt úgy, hogy a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt nehezen teremti elő a szükséges pénzügyi forrásokat. A vállalkozók többsége egyre nagyobb mértékben bízik a Román nemzeti Bank (BNR) cselekvőképességében, az eurózóna aggasztó gazdasági helyzetét pedig mindössze 13 százalékuk tartja fenyegetőnek, annak ellenére, hogy az export jelentősen csökkent az elmúlt években. A megkérdezettek nagy része, 39 százalékuk inkább a multinacionális cégektől tart, amelyek szerintük egyértelműen előnyben vannak a szakképzett munkaerőért folytatott versenyben, elsősorban a magasabb fizetések miatt.
Noha az éves export Románia bruttó hazai termékének (GDP) közel harmadát jelenti, úgy tűnik, hogy a kisebb magánvállalkozásoknak csak kis része vesz részt a nemzetközi tranzakciókban. Amint a felmérésből kiderült, a kis cégek üzleti forgalmának alig 15 százalékát jelenti az export, holott Nyugat-Európában ez az átlag 30–50 százalék. A romániai kisvállalkozók ennek ellenére bíznak az export növelésében, becslésük szerint a következő öt évben sikerül elérniük, hogy az üzleti forgalom 27 százalékát a külföldi eladások tegyék ki. A családi és kisvállalkozások többsége, 70 százalékuk egyébként az Európai Unió valamely országába exportál, a következő fontos célpiac pedig a Közel-Kelet.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.