2013. március 25., 13:412013. március 25., 13:41
A PwC szakemberei szerint a családi vállalkozások és a kis cégek az ország gazdasági növekedésének egyik legfontosabb előmozdítói, a kormánynak ezért a mostaninál kedvezőbb jogi keretet, illetve pénzügyi feltételeket kellene kidolgoznia számukra. Alexandru Medelean, a PwC Románia családi vállalkozásokért felelős osztályának igazgatója elmondta: az általa vezetett iroda kifejezetten az ilyen jellegű cégek által jelzett problémák orvoslásán dolgozik, illetve hatékony kommunikációt biztosít a menedzserek között. A megkérdezett vállalkozók úgy vélik, a kormánynak enyhítenie kellene a kis cégekre kivetett adóterhet, például kevesebb illetéket kellene kérni a vállalkozásba visszafordított profit után. A cégvezetők arra is rámutattak, hogy a kormánynak pénzügyi támogatással, kifejezetten számukra kialakított kölcsönökkel kellene támogatnia a családi és kisvállalkozásokat. Az érintettek ugyanakkor egyszerűbb, átláthatóbb, és bürokráciamentes törvénykezést szeretnének. A vállalkozók a hazai oktatási rendszerrel is elégedetlenek, szerintük ugyanis az egyetemek nem készítik fel megfelelő módon a végzősöket a munkapiaci elvárásokra.
A felmérésben részt vevő cégvezetők többsége, 52 százalékuk úgy véli, hogy a családi és kisvállalkozásoknak nem kedveznek a romániai piaci feltételek. 42 százalékukat elsősorban az adórendszer aggasztja, 32 százalékukat pedig az egyre fokozódó konkurencia. A megkérdezettek harmada elégedetlen a kormány intézkedéseivel, ugyanakkor csak 13 százalékuk válaszolt úgy, hogy a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt nehezen teremti elő a szükséges pénzügyi forrásokat. A vállalkozók többsége egyre nagyobb mértékben bízik a Román nemzeti Bank (BNR) cselekvőképességében, az eurózóna aggasztó gazdasági helyzetét pedig mindössze 13 százalékuk tartja fenyegetőnek, annak ellenére, hogy az export jelentősen csökkent az elmúlt években. A megkérdezettek nagy része, 39 százalékuk inkább a multinacionális cégektől tart, amelyek szerintük egyértelműen előnyben vannak a szakképzett munkaerőért folytatott versenyben, elsősorban a magasabb fizetések miatt.
Noha az éves export Románia bruttó hazai termékének (GDP) közel harmadát jelenti, úgy tűnik, hogy a kisebb magánvállalkozásoknak csak kis része vesz részt a nemzetközi tranzakciókban. Amint a felmérésből kiderült, a kis cégek üzleti forgalmának alig 15 százalékát jelenti az export, holott Nyugat-Európában ez az átlag 30–50 százalék. A romániai kisvállalkozók ennek ellenére bíznak az export növelésében, becslésük szerint a következő öt évben sikerül elérniük, hogy az üzleti forgalom 27 százalékát a külföldi eladások tegyék ki. A családi és kisvállalkozások többsége, 70 százalékuk egyébként az Európai Unió valamely országába exportál, a következő fontos célpiac pedig a Közel-Kelet.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.