2013. március 25., 13:412013. március 25., 13:41
A PwC szakemberei szerint a családi vállalkozások és a kis cégek az ország gazdasági növekedésének egyik legfontosabb előmozdítói, a kormánynak ezért a mostaninál kedvezőbb jogi keretet, illetve pénzügyi feltételeket kellene kidolgoznia számukra. Alexandru Medelean, a PwC Románia családi vállalkozásokért felelős osztályának igazgatója elmondta: az általa vezetett iroda kifejezetten az ilyen jellegű cégek által jelzett problémák orvoslásán dolgozik, illetve hatékony kommunikációt biztosít a menedzserek között. A megkérdezett vállalkozók úgy vélik, a kormánynak enyhítenie kellene a kis cégekre kivetett adóterhet, például kevesebb illetéket kellene kérni a vállalkozásba visszafordított profit után. A cégvezetők arra is rámutattak, hogy a kormánynak pénzügyi támogatással, kifejezetten számukra kialakított kölcsönökkel kellene támogatnia a családi és kisvállalkozásokat. Az érintettek ugyanakkor egyszerűbb, átláthatóbb, és bürokráciamentes törvénykezést szeretnének. A vállalkozók a hazai oktatási rendszerrel is elégedetlenek, szerintük ugyanis az egyetemek nem készítik fel megfelelő módon a végzősöket a munkapiaci elvárásokra.
A felmérésben részt vevő cégvezetők többsége, 52 százalékuk úgy véli, hogy a családi és kisvállalkozásoknak nem kedveznek a romániai piaci feltételek. 42 százalékukat elsősorban az adórendszer aggasztja, 32 százalékukat pedig az egyre fokozódó konkurencia. A megkérdezettek harmada elégedetlen a kormány intézkedéseivel, ugyanakkor csak 13 százalékuk válaszolt úgy, hogy a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt nehezen teremti elő a szükséges pénzügyi forrásokat. A vállalkozók többsége egyre nagyobb mértékben bízik a Román nemzeti Bank (BNR) cselekvőképességében, az eurózóna aggasztó gazdasági helyzetét pedig mindössze 13 százalékuk tartja fenyegetőnek, annak ellenére, hogy az export jelentősen csökkent az elmúlt években. A megkérdezettek nagy része, 39 százalékuk inkább a multinacionális cégektől tart, amelyek szerintük egyértelműen előnyben vannak a szakképzett munkaerőért folytatott versenyben, elsősorban a magasabb fizetések miatt.
Noha az éves export Románia bruttó hazai termékének (GDP) közel harmadát jelenti, úgy tűnik, hogy a kisebb magánvállalkozásoknak csak kis része vesz részt a nemzetközi tranzakciókban. Amint a felmérésből kiderült, a kis cégek üzleti forgalmának alig 15 százalékát jelenti az export, holott Nyugat-Európában ez az átlag 30–50 százalék. A romániai kisvállalkozók ennek ellenére bíznak az export növelésében, becslésük szerint a következő öt évben sikerül elérniük, hogy az üzleti forgalom 27 százalékát a külföldi eladások tegyék ki. A családi és kisvállalkozások többsége, 70 százalékuk egyébként az Európai Unió valamely országába exportál, a következő fontos célpiac pedig a Közel-Kelet.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.