
Bizakodásának adott hangot kedden az üzleti szféra érdek-képviseleti testületeit tömörítő brüsszeli ernyőszervezet, a BusinessEurope főigazgatója a Jean-Claude Juncker által tervezett, 300 milliárd eurós beruházási csomaggal kapcsolatban.
2014. november 25., 20:012014. november 25., 20:01
Markus Beyrer újságírók előtt azt mondta: a közberuházások célzott növelésével és a megfelelő tőkeáttételezéssel megvalósítható az, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) és az uniós büdzsé forrásainak bevonásával körülbelül 20 milliárd euró induló tőke valóban 300 milliárd eurónyi beruházást valósítson meg.
A főigazgató szerint már a terv bejelentésének első pillanatától nyilvánvaló volt, hogy ennyi pénzt nem lehet közpénzből előteremteni. Úgy vélte, hogy bár az európai gazdaságból 300 milliárd eurónál több pénz hiányzik a válság miatt, a Juncker által tervezett csomag „kezdetnek nem rossz”.
A főigazgató szerint uniós szinten ki kell használni a tagállamok államháztartását keretek közé szorító stabilitási és növekedési paktumban rejlő rugalmasságot, valamint hatékonyabban kell felhasználni az uniós költségvetés forrásait, az EIB-nek pedig nagyobb feladatot kell vállalnia, és a jelenleginél rizikósabb projektekben is részt kellene vennie.
Felhívta a figyelmet, hogy a válság előtti hibákat nem szabad megismételni, infrastrukturális téren például nem szabad a semmibe vezető utakat és felesleges repülőtereket építeni. A beruházások növelését gátló legjelentősebb akadálynak a bizonytalanságot nevezte, amely a szabályozói környezetben is tetten érhető.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!