Bírálatok kereszttüzében a büdzsé tervezete – a Pénzügyi Tanács és a Fitch Ratings nem derűlátó a gazdasági kilátásokat illetően

amelyet ezt követően terjesztenek be a parlament elé megvitatásra és elfogadásra.

Túlzások költségvetése

A Pénzügyi Tanács szerint nem realista az 5,5 százalékos gazdasági növekedés, amivel a Dăncilă-kabinet számol, a testület elemzői szerint a költségvetés túlzott bevételekre alapoz, a kiadásoknál pedig

Mint felhívják a figyelmet, az előrejelzések azt mutatják, hogy lassulni fog az eurózóna növekedési üteme, ráadásul a világgazdaság is a korábban prognosztizáltnál gyorsabb ütemben lassul. Tehát a külső hatások eleve nem túl pozitívak, a hírhedt 114-es sürgősségi kormányrendelet váratlan elfogadása pedig tovább fokozza a kockázatokat.

A testület szerint sem az áfabevételek 17 százalékos növekedése nem reális, sem a jövedéki adókból vagy extra bevételekből (például az 5G-licenc) származó összegek nem hoznak 2,1 milliárd lejt többletként a költségvetésbe. Véleményük szerint a munkaügy terén is számos túlzást lehet felfedezni, köztük olyan vállalásokat, mint az alkalmazottak számának 3,7 százalékos emelése vagy a bruttó átlagbér 13,8 százalékos emelkedése.

A kiadások terén

a számottevő növekedés ugyanis európai uniós források lehívására alapoz.

Szkeptikus a Fitch

Szkeptikus eközben a költségvetés tervezetében szereplő 2,6 százalékos hiánycél tartását illetően a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet, a büdzsé ugyanakkor elemzőik szerint a bevételek és a várt növekedés kapcsán is optimista hipotéziseken alapszik, és nem tudja tisztázni az új bankadó körül kialakult bizonytalanságot. A hitelminősítő által nyilvánosságra hozott jelentés szerint a deficitcélt csak akkor lehet a tavalyi mintegy 3 százalékról 2,6 százalékra csökkenteni, ha mérsékelt adóügyi megszorítások jönnek, sikerül megerősíteni a közpénzügyeket, és sikerült csökkenteni a gazdasági egyensúlyvesztéseket. Mint a Fitch elemzői rámutatnak,

Ugyanakkor – teszik hozzá – a büdzsé tervezete 15,7 százalékos bevételnövekedést jelez előre, ami messze meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) gyarapodásának ütemét, miközben az adócsalád megelőzéséből származó bevételeket a GDP 0,7 százalékára becsülik. „Mi több, a 2019 végén esedékes államfőválasztás megnehezíti a költségek lefaragását, ha a bevételek alacsonyabbak lesznek a kormány optimista várakozásainál” – húzza alá a Fitch.

És a bankadóval mi lesz?

Az elemzés kitér arra is, hogy a költségvetés tervezete nem tartalmazza az új bankadóból származó bevételeket. „Ilyen körülmények között nem világos, hogy az új bankadó, ami már hatályban van, módosul-e, bekerül esetleg a költségvetés egy későbbi verziójába, vagy kimarad a hivatalos büdzséből. Ha a bankadóból származó bevételek kimaradnak a büdzséből, akkor is szerény tartalékot jelentenek, összegét erre az évre 3–4 milliárd lejre becsüljük 0,3 százalékos negyedévi adóval számolva” – fogalmaznak az elemzők.

A hitelminősítő intézet szerint ugyanakkor

megerősítené Románia közpénzügyeit, és egyúttal csökkentené a gazdaság túlfűtötté válásának kockázatát – márpedig a Fitch szerint ezek a főbb rizikófaktorok, amelyek Románia minősítését negatívan befolyásolhatják.

„Mindezek ellenére, az új adók bizonyos vonatkozásai negatívan hathatnak a közpolitikák hitelességére, és felülírnák a közpénzügyek terén hozott pozitív hatást. Ilyen bank-adót illető egyeztetés hiánya (köztük a Román Nemzeti Bankkal), a hatástanulmány mellőzése, illetve az, hogy nem világos, hogyan fog működni, arról nem is beszélve, hogy populista módon kapzsisági adónak nevezték el. Mindezek a tényezők negatívan hathatnak az üzleti szférára, a befektetésekre és a gazdasági növekedésre, ami részben az adóbevételek csökkenéséhez vezethet” – vallják a Fitch elemzői, akik szerint ha a bankok az ügyfelekre terhelik az adó összegét, akkor emiatt csökkenne a hitelezés.