Teszik-veszik? Tegnap is dolgoztak még a 2019-es büdzsé tervezetén
Bírálatok össztüze zúdul a 2019-es évi állami költségvetés tervezetére, amelyet várhatóan pénteki ülésén fogad el a román kormány.
2019. február 07., 14:572019. február 07., 14:57
2019. február 07., 15:002019. február 07., 15:00
Nem realista és túlzottan derűlátó a szociálliberális kormány által kidolgozott 2019-es évi állami költségvetéstervezet – hívja fel a figyelmet a romániai Pénzügyi Tanács és a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet. Míg utóbbi jelentéseit állandó figyelemmel kísérik a nemzetközi piaci szereplők, előbbi szava azért is fontos, mivel a testületnek törvény által előírt kötelessége véleményt mondani a büdzséről.
A tervezetről szerdán már harmadik napja zajlottak az egyeztetések a kormánykoalíció, az RMDSZ, illetve a polgármesterek között. A jelenlegi állás szerint
amelyet ezt követően terjesztenek be a parlament elé megvitatásra és elfogadásra.
A Pénzügyi Tanács szerint nem realista az 5,5 százalékos gazdasági növekedés, amivel a Dăncilă-kabinet számol, a testület elemzői szerint a költségvetés túlzott bevételekre alapoz, a kiadásoknál pedig
Mint felhívják a figyelmet, az előrejelzések azt mutatják, hogy lassulni fog az eurózóna növekedési üteme, ráadásul a világgazdaság is a korábban prognosztizáltnál gyorsabb ütemben lassul. Tehát a külső hatások eleve nem túl pozitívak, a hírhedt 114-es sürgősségi kormányrendelet váratlan elfogadása pedig tovább fokozza a kockázatokat.
A testület szerint sem az áfabevételek 17 százalékos növekedése nem reális, sem a jövedéki adókból vagy extra bevételekből (például az 5G-licenc) származó összegek nem hoznak 2,1 milliárd lejt többletként a költségvetésbe. Véleményük szerint a munkaügy terén is számos túlzást lehet felfedezni, köztük olyan vállalásokat, mint az alkalmazottak számának 3,7 százalékos emelése vagy a bruttó átlagbér 13,8 százalékos emelkedése.
A kiadások terén
a számottevő növekedés ugyanis európai uniós források lehívására alapoz.
Szkeptikus eközben a költségvetés tervezetében szereplő 2,6 százalékos hiánycél tartását illetően a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet, a büdzsé ugyanakkor elemzőik szerint a bevételek és a várt növekedés kapcsán is optimista hipotéziseken alapszik, és nem tudja tisztázni az új bankadó körül kialakult bizonytalanságot. A hitelminősítő által nyilvánosságra hozott jelentés szerint a deficitcélt csak akkor lehet a tavalyi mintegy 3 százalékról 2,6 százalékra csökkenteni, ha mérsékelt adóügyi megszorítások jönnek, sikerül megerősíteni a közpénzügyeket, és sikerült csökkenteni a gazdasági egyensúlyvesztéseket. Mint a Fitch elemzői rámutatnak,
Ugyanakkor – teszik hozzá – a büdzsé tervezete 15,7 százalékos bevételnövekedést jelez előre, ami messze meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) gyarapodásának ütemét, miközben az adócsalád megelőzéséből származó bevételeket a GDP 0,7 százalékára becsülik. „Mi több, a 2019 végén esedékes államfőválasztás megnehezíti a költségek lefaragását, ha a bevételek alacsonyabbak lesznek a kormány optimista várakozásainál” – húzza alá a Fitch.
Az elemzés kitér arra is, hogy a költségvetés tervezete nem tartalmazza az új bankadóból származó bevételeket. „Ilyen körülmények között nem világos, hogy az új bankadó, ami már hatályban van, módosul-e, bekerül esetleg a költségvetés egy későbbi verziójába, vagy kimarad a hivatalos büdzséből. Ha a bankadóból származó bevételek kimaradnak a büdzséből, akkor is szerény tartalékot jelentenek, összegét erre az évre 3–4 milliárd lejre becsüljük 0,3 százalékos negyedévi adóval számolva” – fogalmaznak az elemzők.
A hitelminősítő intézet szerint ugyanakkor
megerősítené Románia közpénzügyeit, és egyúttal csökkentené a gazdaság túlfűtötté válásának kockázatát – márpedig a Fitch szerint ezek a főbb rizikófaktorok, amelyek Románia minősítését negatívan befolyásolhatják.
„Mindezek ellenére, az új adók bizonyos vonatkozásai negatívan hathatnak a közpolitikák hitelességére, és felülírnák a közpénzügyek terén hozott pozitív hatást. Ilyen bank-adót illető egyeztetés hiánya (köztük a Román Nemzeti Bankkal), a hatástanulmány mellőzése, illetve az, hogy nem világos, hogyan fog működni, arról nem is beszélve, hogy populista módon kapzsisági adónak nevezték el. Mindezek a tényezők negatívan hathatnak az üzleti szférára, a befektetésekre és a gazdasági növekedésre, ami részben az adóbevételek csökkenéséhez vezethet” – vallják a Fitch elemzői, akik szerint ha a bankok az ügyfelekre terhelik az adó összegét, akkor emiatt csökkenne a hitelezés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!