
Óránként nagyjából 500 kilowattnyi áramot képes termelni az a biogázgyűjtő rendszer, amelyet már január óta tesztelnek és hamarosan hivatalosan is használatba helyeznek a nagyváradi szeméttelepen – tudtuk meg Pásztai Zoltántól, a hulladéklerakót üzemeltető ECO Bihor vállalat igazgatójától.
2014. március 12., 15:222014. március 12., 15:22
2014. március 12., 20:222014. március 12., 20:22
„Gyakorlatilag ezt az áramot abból a hulladéklerakó testből nyerjük ki, ahová az újrahasznosításra alkalmatlan, háztartási hulladékot temetjük. A szerves anyagok bomlásából, anaerob környezetben depóniagáz keletkezik, amit mi egy csőrendszeren keresztül vákuumszivattyúval kiszippantunk, és biogázzal működő generátorral energiát fejlesztünk belőle” – magyarázta a szakember.
Az így nyert áramot egy középfeszültségű vezetékre csatlakozva juttatják az országos hálózatba, amelyhez immár az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) jóváhagyását is megkapták. A motorok működése révén a rendszer hőenergiát is termel, amit szintén hasznosítanak, így ezzel a projekttel nem csupán az atmoszférát mentesítik a metángáztól, hanem a telep teljes energiaigényét ki tudják vele elégíteni.
Pásztai tájékoztatása alapján immár az engedélyeztetési szakasz végső stádiumában járnak, ezért a nagyjából félmillió eurós beruházás hivatalos üzembe helyezését a hónap végére tervezik. A rendszer, mint megtudtuk, a Biharpüspöki városnegyedhez hasonló, mintegy kétezer-háromezer fős település kiszolgálására alkalmas, és kizárólag azokból a hulladékokból „táplálkozik”, amelyeket másképp nem tudnak újrahasznosítani és értékesíteni.
A projekt – amelynek megvalósításán mintegy két éve dolgoznak – nem pusztán a kiotói egyezménynek felel meg, hanem jövedelmezőnek is ígérkezik, hiszen mint azt Pásztaitól megtudtuk, a biogázból több villamosenergiát termelnek, mint amennyire saját maguknak szükségük van, ezért az áramot eladják majd más szolgáltatónak.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!