2011. november 29., 09:052011. november 29., 09:05
Mint részletezte, ez év novemberéig a megyéből 417 pályázatot nyújtottak be különböző célokra, amelyek közül 177 bizonyult nyertesnek. Az EU-s csatlakozás utáni támogatások közül 47-et a megyei tanács, 69-et a megyei jogú városok, 37-et pedig a városok önkormányzatai nyújtottak be, a községi önkormányzatok pedig összesen 152-t. A megyénél 14, a megyei jogú városoknál 23, a városoknál 13, a községeknél pedig 49 projektre már a finanszírozási szerződést is aláírták.
Ez összesen 296 millió eurót jelent a megyének – de a pénzek csak akkor maradhatnak a nyertes pályázónál, ha a munkálatok valóban el is készülnek. Ellenkező esetben ugyanis a támogatást vissza kell fizetni. Bihar megyei szinten jelenleg hat pályázatnál áll fenn komoly esélye annak, hogy a pénz elvész. Ennek oka legtöbbször a pénzhiány: az önkormányzatok képtelenek a projekthez szükséges önrészt állni, illetve arra sincs pénzük, hogy elindítsák a projektet, amire egyébként később visszafizetné a pénzt az Európai Unió.
A kisebb önkormányzatoknak arra is kevés esélyük van, hogy kedvező banki hitelt szerezzenek az önrész fedezésére. A Szalárd–Paptamási–Kismarja román–magyar határon átnyúló út megtervezése például épp amiatt ütközött akadályba, mert a támogatás csak utólag érkezik. Most e három önkormányzat a Bihar Megyei Tanácstól várja a segítséget.
Két projekttel eközben az a gond, hogy a gazdasági válság előtt indultak, így összegüket jócskán felülértékelték a mai árakhoz képest. A prefektus azt mondja, kénytelen megkongatni a vészharangot tizennégy önkormányzat esetében, amelyek nem mutatják jelét annak, hogy egyáltalán érdeklődnének az EU-s alapok iránt. Ezek között van például Kisjenő, Hegyközpályi és Váradszentmárton is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok