2010. január 20., 08:312010. január 20., 08:31
Műhelye bezárását fontolgatja Barabási Lőrinc, akinek cége kulcsmásolót és cipőjavítót működtet Marosvásárhely egyik legforgalmasabb pontján, a November 7. utcai Unic körforgalomnál.
„Ha az állam, ahelyett hogy segítené a kisipart, minket is a nagy adócsalók közé sorolva egyre jobban sarcol, tényleg bezárom a műhelyt” – jelenteti ki a lehető leghatározottabban a Krónikának Barabási. Mint mondja, nemrég egy szintén forgalmas helyen működő cipészet bezárásáról értesítették. A volt tulajdonos felajánlotta neki az Állomás téri helyiséget, Barabási viszont ilyen gazdasági körülmények között nem volt hajlandó terjeszkedni. Véleménye szerint a nagytételű kulcsmásolásnak azért fellegzett be, mert a tömbházbejáratokat most már mágneses kártyával nyitják.
A cipőjavítás meg azért hanyatlik, mert a szegényebb emberek vasárnaponként olcsón, mindössze néhány lejért aránylag jó minőségű használt cipőt vásárolhatnak az ócskaszeren áruló cigányoktól. Szintén konkurenciát jelent az oroszpiac is, ahol nagy választékban vannak mutatós, ám gyatra minőségű lábbelik. „Már csak a gazdagabbik réteg hozza javítani a cipőjét, az, amelyik sajnálja eldobni a 150-200 lejes csizmáját” – fejtegeti a vállalkozó.
Ottjártunkkor éppen egy jól öltözött hölgy lépi át a műhely küszöbét, akit a cipész „Kézcsókom, doktornő!” üdvözlettel köszönt. Barabási cégének még azzal van szerencséje, hogy a környéket sok orvos és egyetemi tanár lakja. A zsúfolásig megtelt polcok is arról tanúskodnak, hogy ide a jobb módú hölgyek hozzák a csizmáikat. „Nincs gond, mert munka van elég, fel is gyűlt az ünnepek alatt. A tehetősebb emberek nehezen válnak meg drága és minőségi lábbelijüktől, inkább betérnek hozzánk” – magyarázza Orbán András.
A mester a kulcsmásoláshoz is ért, de mint mondja, ilyenkor, télidőben sokkal több időt tölt a cipők javításával. „Munka az van, a nyereség egyre kisebb – erősíti meg a tulajdonos. – Nőtt a házbér, nőtt az adó, arról nem is beszélve, hogy bizony sértő, hogy az állam minket is potenciális adócsalónak tart”. Szintén az átalányadót „nyögi” a Bob és Nagy Kft., mely évtizedek óta virágkoszorú-készítő műhelyt működtet a Posta utcában.
„A baj csőstől érkezik. Nem elég, hogy bevezették az átalányadót, tavaly a forgalmunk is csökkent. Az állam ahelyett, hogy legalább anynyival támogatna, hogy békénket hagy, az adócsalók kategóriájába sorol” – méltatlankodnak az éppen koszorút készítő társtulajdonosok. Kérdésünkre, hogy mi az oka a forgalom csökkenésének olyan körülmények között, hogy az elhalálozások aránya a városban évről évre nő, temetés meg nincs koszorú nélkül, Bob Magdolna elmondja, hogy az emberek a pénztárcájukhoz igazították a szokásaikat. „Régebb egy házaspár rendelt egy koszorút, ma egy egész család rendeli” – magyarázza.
A társtulajdonos szerint még az a szerencse, hogy a gyászolók nem kérik a koszorú méreteinek, a virágszálak számainak a csökkentését. A műhelybe időnként olyanok is betérnek, akik egy-egy egyszerűbb virágcsokrot szeretnének vásárolni. Bob Magdolna szerint ma már nem divatosak a nagy bokréták, az emberek beérik egy szépen csomagolt szál virággal is. Az egyik lakónegyedi tévéműhely szerelője betértünkkor éppen azon bosszankodik, hogy főnöke ultimátumot adott magának.
„Ha januárban és februárban együttvéve nem lesz annyi kliensem, mint volt decemberben, március elsejétől lehúzom a redőnyt! Ezt mondta a főnök, s ha valóra váltja, mehetek munkát keresni” – panaszkodik az alkalmazott, aki kiköti, hogy a tulaj hiányában ő nem nyilatkozhat. Csak annyit árul el, hogy amióta főnöke átalányadót fizet, egyfolytában csak panaszkodik, és a műhely bezárását emlegeti. A mindegyre visszaeső munkamennyiségről csak annyit mond, hogy manapság nem éri meg a tíz-húsz éves tévéket száz lejért javítani, amikor az ember háromszázért már újat vásárolhat kétéves jótállással.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a vendéglők, a szállodák, az utazási irodák, az edzőtermek, a rendezvényszervező cégek, a vidámparkok, az elektronikus berendezések javítására szakosodott műhelyek, valamint minden egyéb javítóműhely, de még a temetkezési vállalkozások is szerepelnek azon a 26 tételes listán, amely azon szolgáltatási területeket tartalmazza, amelyekre a kormány szeretné kiterjeszteni az átalányadó-fizetési kötelezettséget.
Kormányzati források a Mediafax hírügynökségnek korábban úgy nyilatkoztak, hogy a listára azon tevékenységi körök kerültek fel, amelyek esetében a becslések szerint a legnagyobb az adócsalás. A lista ugyanakkor még nem végleges, csupán javaslatokat tartalmaz, így előfordulhat, hogy bővítik, de az is megtörténhet, hogy csökkentik az azon feltüntetett tevékenységi körök számát.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?