2010. január 20., 08:312010. január 20., 08:31
Műhelye bezárását fontolgatja Barabási Lőrinc, akinek cége kulcsmásolót és cipőjavítót működtet Marosvásárhely egyik legforgalmasabb pontján, a November 7. utcai Unic körforgalomnál.
„Ha az állam, ahelyett hogy segítené a kisipart, minket is a nagy adócsalók közé sorolva egyre jobban sarcol, tényleg bezárom a műhelyt” – jelenteti ki a lehető leghatározottabban a Krónikának Barabási. Mint mondja, nemrég egy szintén forgalmas helyen működő cipészet bezárásáról értesítették. A volt tulajdonos felajánlotta neki az Állomás téri helyiséget, Barabási viszont ilyen gazdasági körülmények között nem volt hajlandó terjeszkedni. Véleménye szerint a nagytételű kulcsmásolásnak azért fellegzett be, mert a tömbházbejáratokat most már mágneses kártyával nyitják.
A cipőjavítás meg azért hanyatlik, mert a szegényebb emberek vasárnaponként olcsón, mindössze néhány lejért aránylag jó minőségű használt cipőt vásárolhatnak az ócskaszeren áruló cigányoktól. Szintén konkurenciát jelent az oroszpiac is, ahol nagy választékban vannak mutatós, ám gyatra minőségű lábbelik. „Már csak a gazdagabbik réteg hozza javítani a cipőjét, az, amelyik sajnálja eldobni a 150-200 lejes csizmáját” – fejtegeti a vállalkozó.
Ottjártunkkor éppen egy jól öltözött hölgy lépi át a műhely küszöbét, akit a cipész „Kézcsókom, doktornő!” üdvözlettel köszönt. Barabási cégének még azzal van szerencséje, hogy a környéket sok orvos és egyetemi tanár lakja. A zsúfolásig megtelt polcok is arról tanúskodnak, hogy ide a jobb módú hölgyek hozzák a csizmáikat. „Nincs gond, mert munka van elég, fel is gyűlt az ünnepek alatt. A tehetősebb emberek nehezen válnak meg drága és minőségi lábbelijüktől, inkább betérnek hozzánk” – magyarázza Orbán András.
A mester a kulcsmásoláshoz is ért, de mint mondja, ilyenkor, télidőben sokkal több időt tölt a cipők javításával. „Munka az van, a nyereség egyre kisebb – erősíti meg a tulajdonos. – Nőtt a házbér, nőtt az adó, arról nem is beszélve, hogy bizony sértő, hogy az állam minket is potenciális adócsalónak tart”. Szintén az átalányadót „nyögi” a Bob és Nagy Kft., mely évtizedek óta virágkoszorú-készítő műhelyt működtet a Posta utcában.
„A baj csőstől érkezik. Nem elég, hogy bevezették az átalányadót, tavaly a forgalmunk is csökkent. Az állam ahelyett, hogy legalább anynyival támogatna, hogy békénket hagy, az adócsalók kategóriájába sorol” – méltatlankodnak az éppen koszorút készítő társtulajdonosok. Kérdésünkre, hogy mi az oka a forgalom csökkenésének olyan körülmények között, hogy az elhalálozások aránya a városban évről évre nő, temetés meg nincs koszorú nélkül, Bob Magdolna elmondja, hogy az emberek a pénztárcájukhoz igazították a szokásaikat. „Régebb egy házaspár rendelt egy koszorút, ma egy egész család rendeli” – magyarázza.
A társtulajdonos szerint még az a szerencse, hogy a gyászolók nem kérik a koszorú méreteinek, a virágszálak számainak a csökkentését. A műhelybe időnként olyanok is betérnek, akik egy-egy egyszerűbb virágcsokrot szeretnének vásárolni. Bob Magdolna szerint ma már nem divatosak a nagy bokréták, az emberek beérik egy szépen csomagolt szál virággal is. Az egyik lakónegyedi tévéműhely szerelője betértünkkor éppen azon bosszankodik, hogy főnöke ultimátumot adott magának.
„Ha januárban és februárban együttvéve nem lesz annyi kliensem, mint volt decemberben, március elsejétől lehúzom a redőnyt! Ezt mondta a főnök, s ha valóra váltja, mehetek munkát keresni” – panaszkodik az alkalmazott, aki kiköti, hogy a tulaj hiányában ő nem nyilatkozhat. Csak annyit árul el, hogy amióta főnöke átalányadót fizet, egyfolytában csak panaszkodik, és a műhely bezárását emlegeti. A mindegyre visszaeső munkamennyiségről csak annyit mond, hogy manapság nem éri meg a tíz-húsz éves tévéket száz lejért javítani, amikor az ember háromszázért már újat vásárolhat kétéves jótállással.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a vendéglők, a szállodák, az utazási irodák, az edzőtermek, a rendezvényszervező cégek, a vidámparkok, az elektronikus berendezések javítására szakosodott műhelyek, valamint minden egyéb javítóműhely, de még a temetkezési vállalkozások is szerepelnek azon a 26 tételes listán, amely azon szolgáltatási területeket tartalmazza, amelyekre a kormány szeretné kiterjeszteni az átalányadó-fizetési kötelezettséget.
Kormányzati források a Mediafax hírügynökségnek korábban úgy nyilatkoztak, hogy a listára azon tevékenységi körök kerültek fel, amelyek esetében a becslések szerint a legnagyobb az adócsalás. A lista ugyanakkor még nem végleges, csupán javaslatokat tartalmaz, így előfordulhat, hogy bővítik, de az is megtörténhet, hogy csökkentik az azon feltüntetett tevékenységi körök számát.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.