Fotó: 123RF
Több mint 2000 kilométer autópályát, több ezer iskolát vagy 27 regionális kórházat lehetne építeni évente a be nem hajtott adókból Romániában. Az adóhatóság átfogó akciót indított az adócsalás mértékének csökkentése érdekében, amely terén az ország „Európa-bajnok”.
2022. június 29., 07:542022. június 29., 07:54
2022. június 29., 07:562022. június 29., 07:56
Továbbra is Románia áll a cseppet sem előkelő első helyen az Európai Unióban az adócsalás mértéke terén, a be nem hajtott milliárdokból autópályákat, iskolákat és kórházakat lehetne építeni. Az Országos Adóhatóság (ANAF) elnökének becslése szerint évente 16 milliárd eurót veszít az államkassza a be nem hajtott adók miatt, ebből a pénzből évente 2300 kilométer autópályát, 3 000 tanintézetet vagy 27 regionális kórházat lehetne építeni.
Az Európai Bizottság adatai szerint 35 százalékkal kevesebb bevétel folyik be az állami költségvetésbe a be nem hajtott általános forgalmi adó (áfa/TVA) miatt. Az Európai Unió szintjén összesen évi 134 milliárd euró a veszteség, másodpercenként 4 ezer euró; a feketelistát Románia vezeti, utána következik Görögország és Málta. Romániában egyébként tavaly az össztermék (GDP) 26,1 százalékának megfelelő összegű adó folyt be az államkasszába, erre az évre pedig az ANAF adóbehajtási célkitűzése 26,6–26,7 százalék.
A jelenség felszámolása, valamint az adóbehajtás mértékének növelése érdekében az ANAF nemrég kampányt hirdetett. Két fronton zajlik az akció: egyrészt az adóköteles jövedelmüket bevalló tisztességes adófizetőket arról győzködik, hogy ne késlekedjenek, ha másként nem tudnak törleszteni, ütemezzék át az elmaradásaikat. Másrészt a pénzügyi csalások elleni főigazgatóság is mozgósította az embereit, növelve a be nem jelentett ellenőrzések számát, így próbálva felgöngyölíteni az adócsalást.
Máthis István, a Kovászna Megyei Pénzügyi Hivatal helyettes igazgatója lapunknak elmondta, az ország minden megyéjében nem lehet „kampányról” beszélni, hiszen vannak olyan megyék, ahol eddig is hasonlóképpen jártak el.
Lucian Heiuș, az ANAF elnöke a Profit.ro gazdasági portálnak úgy nyilatkozott, a hatóság segíti az adófizetőket, hogy éljenek az átütemezési lehetőséggel, és ha részletekben is, de fizessék be adójukat.
Heiuș elmondta, amikor májusban megkezdte mandátumát, azt a feladatot kapta Nicolae Ciucă miniszterelnöktől, hogy növelje az állam bevételeit, egyrészt az adócsalás csökkentésével, másrészt a behajtás hatékonyságának növelésével. Ennek érdekében nagy létszámú alkalmazott bevonásával zajlik a kampány országszerte, az adóhatóság munkatársai telefonálnak, emlékeztetnek az elmaradásokra, ahol pedig gondok adódnak a törlesztéssel, a törvény által megengedett átütemezési, átszervezési lehetőségekről tájékoztatnak.
„Ettől azt reméljük, hogy több pénz folyik be az államkasszába, és segítjük az embereket, hogy eleget tegyenek adóbefizetési kötelezettségeiknek” – mondta az adóhatóság vezetője.
A kockázatosnak minősülő tevékenységek esetében rajtaütésszerű ellenőrzéseket folytatnak, az elmúlt időszakban a zöldség-gyümölcs importőröknél, a kőbányákban voltak nagyszabású razziák.
Az adóhatóság országos elnöke különben amondó, hogy az „ipari méretű” adócsalásra kell összpontosítaniuk, nem pedig arra kell elfecsérelniük az erőforrásaikat, hogy azokra csapjanak le, akik a sarki butikban eladnak három kiflit, egy üdítőt. Ennek ellenére július 1-jétől a természetes személyek esetében is tüzetesen vizsgálják, indokolják-e a bevételeik a vagyonuk mértékét.
Nagyszabású ellenőrzésekbe kezd július 1-jétől az Országos Adóhatóság (ANAF) a magánszemélyek körében; főleg azokat az eseteket fogják megvizsgálni, amikor túl nagy az eltérés a hivatalosan bevallott jövedelem és a felhalmozott vagyon között.
A különbség onnan derült ki, hogy megvizsgálták, milyen ingó és ingatlan vagyont vásároltak, milyen összegeket halmoztak fel a bankszámláikon, mennyi pénzzel hitelezték meg a saját cégüket. A törvény értelmében a becsült és a bejelentett jövedelem között legtöbb 10 százalékos eltérés elfogadható, de ez nem haladhatja meg az 50 ezer lejt. Havonta legkevesebb 70 ellenőrző csoport vizsgálódik majd országszerte, sorra veszik a több mint félmillió adófizetőt, aki esetében felmerül az adócsalás gyanúja.
Máthis István igazgatóhelyettes lapunknak kifejtette, az adóbehajtásnak folyamatosan kell működnie, ennek része ugyanakkor a tájékoztatás, hogy az adófizető tisztában legyen azzal, milyen következményekkel jár, ha elmulasztja, vagy késik a befizetéssel.
Kovászna megyében szerinte nincs gond az adófizetési fegyelemmel, a polgárok pontosan tudják, mivel jár, ha nem fizetnek: mulasztás esetén határidőre zárolják a számlákat, végrehajtanak, lefoglalnak, majd a javakat értékesítik. Így az év első öt hónapjában az előre beütemezett bevételt 19 millió lejjel túlteljesítették. A Kovászna megyei adófizetők gyakran panaszkodnak is, hogy a térségben túl nagy a szigor, nem lehet késlekedni, mulasztani, mert azonnal lecsap az adóhatóság, miközben más megyékben elnézőbbek.
„Van egy törvényes eljárás a tájékoztatásra, a behajtásra vonatkozóan, ezt kell egységesen alkalmazni az egész országban. Ha így történik, az meglátszik a hatékonyságon, a begyűjtött összegekben” – összegezte a helyettes igazgató.
Facebook-posztjaik alapján is szűrik az adócsalókat
Lucian Heiuș ANAF-elnök beszámolt arról is: amikor a pénzügyőrök rákérdeznek a vagyon eredetére, egyik-másik polgár azzal magyarázkodik, hogy még a kilencvenes években török farmernadrágokkal kereskedett vagy aranyrudat örökölt a nagymamájától. Ugyanakkor az információgyűjtés nem csupán az állami intézmények, pénzintézetek bevonásával történik, az adóhatóság egyre több adatot szerez a polgárok közösségi oldalairól. Egy jogerősen elítélt személynek az övétől eltérő néven szereplő anyja nevére átmentett vagyonát például úgy sikerült beazonosítani, hogy az illető Facebook-oldalán születésnapján felköszöntötte, és édesanyjának nevezte a hölgyet. Az ANAF ennek nyomán kiderítette, hogy egy évvel korábban a férfi két ingatlant és nagyobb földterületet íratott a nő nevére, és sikerült bizonyítania az adócsalást a bíróságon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
A 400 leggazdagabb amerikai vagyona elérte a rekordot jelentő 6600 milliárd dollárt, Elon Musk továbbra is a lista élén áll – számolt be a Forbes magazin.
Románia az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között akkor is, ha a vonatok pontosságát vesszük górcső alá, messze elmaradva a vasúti közlekedés terén legjobban teljesítő országoktól.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany kedden 506,4161 lejt ér, 3,8344 lejjel (0,76 százalékkal) többet, mint hétfőn (502,5817 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!