2008. október 03., 00:002008. október 03., 00:00
a Moody’s még akkor is azzal számolt, hogy ez a térség kevésbé fogja megszenvedni a válságot, mint Nyugat-Európa. A pénzügyi válság azonban már olyan mély, hogy nagy térségi gazdaságok – köztük Oroszország – bankszektorára és piacaira is elkezdett hatni. A térségi vállalatok terjeszkedése, beruházásai és egyesülési-felvásárlási tevékenysége külföldi befektetőktől és bankoktól függ, ám a hozzáférés e finanszírozási forrásokhoz alig néhány hét leforgása alatt, hirtelen megnehezült, ráadásul sok vállalat rövid távú finanszírozásokra szorul, áll a Moody’s elemzésében. A ház szerint ez utóbbiak – közülük különösen azok, amelyek pénzügyi mutatói gyengék – valószínűleg nehezen tudják majd elkerülni a nem fizetővé válást a következő hónapokban, hacsak a részvényesek nem hajlandók tőkeinjekcióra. A hitelminősítő szerint a piaci viszonyok gyors változását részben egy váratlan geopolitikai esemény, a grúziai háború is okozta, amelynek nyomán érezhetően óvatosabbá váltak a térségnek hitelezők. Az európai feltörekvő térség megítélésének romlását jelzi, hogy a nagy nemzetközi hitelminősítők az elmúlt napokban egymás után rontották kelet-európai országok – köztük EU-tagok – szuverén adóskockázati besorolásainak kilátását. A Moody’s Investors Service a múlt héten Bulgária és Lettország, a Fitch Ratings Ukrajna adóskockázati osztályzatainak kilátását rontotta felminősítést valószínűsítő pozitívról stabilra, illetve stabilról leminősítési kockázatot jelző negatívra. A Standard & Poor’s elemzői a hitelminősítő Kelet-Európával foglalkozó múlt heti londoni szakszemináriumán azt állapították meg, hogy leálltak a feltörekvő Európa adós besorolásaiban 2000 óta érvényesült pozitív folyamatok, és tavaly óta már nem javul az országcsoport adósminősége. Ezt jelzi, hogy a térségben jelenleg két ország – Lengyelország és az euróövezeti belépésre váró Szlovákia – szuverén adósosztályzatára van érvényben felminősítést valószínűsítő pozitív kilátás az S&P listáján, ugyanakkor nyolc ország – Magyarország, mindhárom balti köztársaság, valamint Románia, Szerbia, Kazahsztán és Montenegró – osztályzatát terheli leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás, hangzott el a Standard & Poor’s minapi londoni szemináriumán.
Hírösszefoglaló
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.