
A Román Posta több mint 150 alkalmazottja tüntetett szerdán Bukarestben az intézmény székhelye előtt, ezzel párhuzamosan pedig több erdélyi megyeszékhelyen a prefektúra épülete előtt tiltakoztak a szakszervezeti tagok.
A postai alkalmazottak mintegy egy órán át tüntettek, a megmozdulás konfliktusok nélkül zajlott le. Matei Brătianu országos szakszervezeti vezető elmondta: a beosztottak 20 százalékos béremelést, 1500 levélkézbesítői állás betöltését, valamint Ion Smeeianu, a Román Posta vezérigazgatójának és Rosita Alexe ügyvezető igazgatónak a lemondását követelik.
A dévai prefektúra épülete elé szerdán ötven Hunyad megyei postás vonult ki: a tiltakozók arról is beszámoltak, hogy a kézbesítő vállalat egyre több ügyfelet veszít, mert a személyzethiány miatt a hivatalok nem tudják hatékonyan ellátni a feladatokat, ezért a klienseknek sokszor órákig kell sorban állniuk.
„A túl kevés alkalmazott miatt a jelenlegi beosztottaknak rendszerint túlórázniuk kell, de a pluszmunkát nem fizeti ki a vállalat” – panaszolta Florin Cheţe szakszervezeti alelnök. A tiltakozók kifejtették, hogy főként a vidéken tevékenykedő postások dolgoznak hiányos munkakörülmények között: az egyik beosztott elmondása szerint kénytelen naponta több kilométert megtenni saját autójával két falu között, ezért pedig egyetlen lejt sem számolnak el neki pluszban, holott a havi fizetése alig 700 lej.
Hozzátette: az intézmény sokszor az egyenruhát sem biztosítja számukra, mindent a saját pénzükből kell beszerezniük. A megmozdulás után Sorin Vasilescu Hunyad megyei prefektus fogadta a tüntetők egy csoportját, akik átadták neki írásban megfogalmazott panaszaikat, a kormánymegbízott pedig ígéretet tett arra, hogy a dokumentumot eljuttatja az ügyben illetékes hivatalnak.
Temesváron öt alkalmazott vonult utcára: a megmozdulás résztvevői új elektronikus berendezéseket és a postahivataloknak otthont adó épületek korszerűsítését is követelték, ugyanis mint rámutattak, egyes ingatlanok olyan leromlott állapotban vannak, hogy akármelyik pillanatban összeomolhatnak.
Hargita megye több városában – Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen – is tiltakozásra készültek a postai alkalmazottak, a megmozdulás azonban előre nem látható okok miatt elmaradt: a nagyszebeni regionális érdekvédelmi szervezet vezetője elhunyt, a szakszervezeti tagok pedig a temetésen vettek részt – tájékoztatta lapunkat Szabó István, a Hargita megyei szakszervezet elnöke. Mint rámutatott: követeléseiket írásban juttatják el a megye prefektusához.
A szakszervezeti elnök szerint a térségben is egyre nehezebb a postai dolgozók helyzete, mivel az elmúlt időszakban többtucatnyi alkalmazottat bocsátott el, így a megmaradt beosztottakra rengeteg feladat hárul, olyan kézbesítő is van, akinek tíz falut kell ellátnia. Szabó elpanaszolta, hogy a postások bére átlagosan 1000–1200 lej, az országos menedzsment pedig nem új jövedelmi források biztosításán, szerződések megkötésén dolgozik, hanem csak a kiadásokat csökkenti.
Matei Brătianu országos szakszervezeti vezető nemrég arról is beszámolt, hogy miközben a postai alkalmazottak bére ebben az évben tíz százalékkal csökkent, míg a vezetőség juttatása átlagosan 18,5 százalékkal emelkedett, elmondása szerint például Ion Smeeianu vezérigazgató jelenleg havonta bruttó 48 ezer lejt keres. Hozzátette: 2012 óta ráadásul duplájára emelkedett a postánál a vezető beosztású hivatalnokok száma, amely már meghaladja a kétszázat, ezzel párhuzamosan pedig négyezer alkalmazottat bocsátottak el országszerte.
A szakszervezeti tagok éppen ezért folytatják tiltakozó akciójukat: vasárnap Bukarestben nagyszabású tüntetést szerveznek, amelyre több ezer alkalmazottat várnak, jövő kedden japán sztrájkot tartanak a postahivatalokban, két nappal később pedig ismét utcai megmozdulásokra kerül sor. „Ha az illetékesek nem teljesítik követeléseinket, akkor május 19-étől éhségsztrájkba lépünk” – hívta fel a figyelmet Brătianu.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!