
2009. november 02., 01:002009. november 02., 01:00
Az ultramodern, teljesen automatikus, számítógép vezérelte berendezésnek már az engedélyeztetése sem volt könnyű feladat, szinte egy évbe telt, míg az illetékes hatóságok kiadták a szükséges engedélyeket. Bár a kazánok immár teljes gőzzel működhetnének, rendszeresen csupán a kisebb teljesítményű, gőzt termelő berendezést használják, a nagyobbikban csak nagy ritkán lobban fel a láng. \"Az elmúlt fűtési idényben két-három héten keresztül üzemelt csupán, a mostaniban pedig még egyáltalán nem használtuk\" – nyilatkozta Sorin Gherman, a megyei kórház műszaki igazgatója.
| A tüzeléstechnikában alkalmazott pelletet fűrészporból préselik nagy nyomáson, belekevert kötőanyag nélkül. A legelterjedtebb méretű fapellet 6 mm átmérőjű és 2–5 cm hosszú. A brikettől eltérően a pellet használható automatizált tüzelőrendszerekben. Hatásfoka jobb a tűzifánál, s mivel hulladéknak minősülő anyagból készül, környezetbarát. Az Európai Unió számos országa pénzügyi kedvezményekkel ösztönzi a gázról és más hagyományos tüzelőanyagokról a pelletre való átállást. |
Tavaly gazdasági megfontolásokból gyújtottak be csak hébe-hóba az 1500 kW teljesítményű kazánba. A kórház nagy fűtőértékű bükkfa pelletet vásárolt 630 lejes tonnánkénti áron, ami nem bizonyult kifizetődőnek. \"A szubvenció miatt a távfűtés olcsóbb. 600 lej alatti áron kellene vennünk a pellet tonnáját, hogy megérje üzemeltetni a saját kazánunkat\" – magyarázta az igazgató. A pénzügyi megfontolások mellett a beszerzési nehézségek szintén a pelletes kazán üzemeltetése ellen szólnak. A kórház idén már több alkalommal hirdetett versenytárgyalást pellet beszerzésére, ám ezekre egyetlen gyártó sem jelentkezett. Ha maximális teljesítménnyel üzemel, a két kazán öt tonna pelletet fogyaszt naponta, ezért a fűtési idényre tetemes, több száz tonnás mennyiséget kellene leszerződni. Hiába találna a kórház kedvező áron pelletbeszállítót, ha a folyamatos ellátás nem volna biztosítva, nem lehetne megoldani az átállást, mivel a nagyváradi hőerőmű többé nem hajlandó arra, hogy csak időnként szolgáltasson távfűtést, magyarázta Sorin Gherman. Az igazgató elismeri, nem lát megoldást arra, hogyan lehetne megfelelő módon kihasználni a drága pénzen megvásárolt energetikai berendezést.
A távfűtés jelenlegi szubvencionálási rendszere diszkriminatív jellegű piaci viszonyokat teremt, véli Benkő Sándor, a csíkszeredai pellet- és brikettgyártó Phoenix Rt. igazgatója. \"Ez egy romániai specialitás\" – vélekedik a szakember. Elmondása szerint a pellet olcsóbb, mint a földgáz, ám a szubvencionált távfűtéssel nem tud versenyre kelni, annak ellenére, hogy a hazai ár alacsonyabb, mint a nyugat-európai. Nyugaton 130–135 euró egy tonna pellet átlagos ára, míg idehaza kevesebb mint 125 euró. A pellet ára jelenleg növekvő tendenciát mutat, a tavalyi gázkrízis miatt ugyanis a kereslet folyamatosan nő. \"Idén őrület van a piacon. Minden gyártó nyakig van a munkában. Az olasz és osztrák felvásárlók már márciusban elkezdtek szerződéseket kötni a romániai gyártókkal. Aki októberben ébredt rá, hogy tél is lesz, elkésett\" – nyilatkozta Benkő Sándor. Romániában harminc körüli a gyártók száma, melyek idén előreláthatóan 200 ezer tonna pelletet fognak előállítani. Ezen mennyiségnek legalább 70 százalékát külföldön értékesítik. A hazai pelletfelhasználók helyzetét nehezíti, hogy a termelési kapacitás fejlesztési lehetőségei korlátozottak, mivel a fafeldolgozás és bútorgyártás visszaesésével jelentősen csökkent a fahulladék mennyisége. \"Energiaültetvények létrehozása a megoldás. Energiafűz nélkül hosszú távon nem lesz nyersanyag\" – szögezte le Benkő Sándor.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.