
2009. november 02., 01:002009. november 02., 01:00
Az ultramodern, teljesen automatikus, számítógép vezérelte berendezésnek már az engedélyeztetése sem volt könnyű feladat, szinte egy évbe telt, míg az illetékes hatóságok kiadták a szükséges engedélyeket. Bár a kazánok immár teljes gőzzel működhetnének, rendszeresen csupán a kisebb teljesítményű, gőzt termelő berendezést használják, a nagyobbikban csak nagy ritkán lobban fel a láng. \"Az elmúlt fűtési idényben két-három héten keresztül üzemelt csupán, a mostaniban pedig még egyáltalán nem használtuk\" – nyilatkozta Sorin Gherman, a megyei kórház műszaki igazgatója.
| A tüzeléstechnikában alkalmazott pelletet fűrészporból préselik nagy nyomáson, belekevert kötőanyag nélkül. A legelterjedtebb méretű fapellet 6 mm átmérőjű és 2–5 cm hosszú. A brikettől eltérően a pellet használható automatizált tüzelőrendszerekben. Hatásfoka jobb a tűzifánál, s mivel hulladéknak minősülő anyagból készül, környezetbarát. Az Európai Unió számos országa pénzügyi kedvezményekkel ösztönzi a gázról és más hagyományos tüzelőanyagokról a pelletre való átállást. |
Tavaly gazdasági megfontolásokból gyújtottak be csak hébe-hóba az 1500 kW teljesítményű kazánba. A kórház nagy fűtőértékű bükkfa pelletet vásárolt 630 lejes tonnánkénti áron, ami nem bizonyult kifizetődőnek. \"A szubvenció miatt a távfűtés olcsóbb. 600 lej alatti áron kellene vennünk a pellet tonnáját, hogy megérje üzemeltetni a saját kazánunkat\" – magyarázta az igazgató. A pénzügyi megfontolások mellett a beszerzési nehézségek szintén a pelletes kazán üzemeltetése ellen szólnak. A kórház idén már több alkalommal hirdetett versenytárgyalást pellet beszerzésére, ám ezekre egyetlen gyártó sem jelentkezett. Ha maximális teljesítménnyel üzemel, a két kazán öt tonna pelletet fogyaszt naponta, ezért a fűtési idényre tetemes, több száz tonnás mennyiséget kellene leszerződni. Hiába találna a kórház kedvező áron pelletbeszállítót, ha a folyamatos ellátás nem volna biztosítva, nem lehetne megoldani az átállást, mivel a nagyváradi hőerőmű többé nem hajlandó arra, hogy csak időnként szolgáltasson távfűtést, magyarázta Sorin Gherman. Az igazgató elismeri, nem lát megoldást arra, hogyan lehetne megfelelő módon kihasználni a drága pénzen megvásárolt energetikai berendezést.
A távfűtés jelenlegi szubvencionálási rendszere diszkriminatív jellegű piaci viszonyokat teremt, véli Benkő Sándor, a csíkszeredai pellet- és brikettgyártó Phoenix Rt. igazgatója. \"Ez egy romániai specialitás\" – vélekedik a szakember. Elmondása szerint a pellet olcsóbb, mint a földgáz, ám a szubvencionált távfűtéssel nem tud versenyre kelni, annak ellenére, hogy a hazai ár alacsonyabb, mint a nyugat-európai. Nyugaton 130–135 euró egy tonna pellet átlagos ára, míg idehaza kevesebb mint 125 euró. A pellet ára jelenleg növekvő tendenciát mutat, a tavalyi gázkrízis miatt ugyanis a kereslet folyamatosan nő. \"Idén őrület van a piacon. Minden gyártó nyakig van a munkában. Az olasz és osztrák felvásárlók már márciusban elkezdtek szerződéseket kötni a romániai gyártókkal. Aki októberben ébredt rá, hogy tél is lesz, elkésett\" – nyilatkozta Benkő Sándor. Romániában harminc körüli a gyártók száma, melyek idén előreláthatóan 200 ezer tonna pelletet fognak előállítani. Ezen mennyiségnek legalább 70 százalékát külföldön értékesítik. A hazai pelletfelhasználók helyzetét nehezíti, hogy a termelési kapacitás fejlesztési lehetőségei korlátozottak, mivel a fafeldolgozás és bútorgyártás visszaesésével jelentősen csökkent a fahulladék mennyisége. \"Energiaültetvények létrehozása a megoldás. Energiafűz nélkül hosszú távon nem lesz nyersanyag\" – szögezte le Benkő Sándor.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.