Fotó: Mediafax
2009. szeptember 30., 09:182009. szeptember 30., 09:18
– A Fornetti a legismertebb és legelterjedtebb franchise Romániában, a látványpékségek piacán egyértelműen piacvezetőként van jelen, több mint 500 bolttal az ország 130 városában, több millió kilogramm értékesített fagyasztott áruval. Mennyiben érezték meg a gazdasági válságot?
– A Fornetti Románia a Fornetti cégcsoporton belül minden szempontból a legsikeresebb vállalkozás. Sikerének a titkát egyszerűen úgy foglalhatom össze, hogy nagyon jókor voltunk nagyon jó helyen. A gazdasági válságban nem annyira az üzlethálózat bővítésére fektetjük a hangsúlyt, hanem szeretnénk új piaci szegmenseket meghódítani, tehát a termékek skáláját bővítjük, hogy minél több vevő igényét ki tudjuk elégíteni. Mint minden cég – és itt elsősorban azokra gondolok, amelyek nem alapvető élelmiszereket árusítanak – éreztük a válság hatását, bár szerencsére távolról sem olyan mértékben, mint amennyire tartottunk tőle.
– Minden országban más ízek a kedveltebbek. Hogyan alakult ez Romániában?
– A Fornetti sikerének egyik fő titka volt az is, hogy az alaptermékeket hozzáigazítottuk a romániai ízlésvilághoz. Még a termelés első periódusában alkottunk egy terméket, a román sós túróval töltöttet, az úgynevezett telemeásat, itt Romániában fejlesztették ki a kollégák, és mondhatni nagyon jól sikerült. A híres telemeás fornetti mindenkinek a kedvence. Büszkén mondom, hogy jelenleg is a termékskálából az összeladás 25 százalékát ez az egy típus teszi ki.
– Tiszteletbeli konzulként és aktív üzletemberként, hogyan látja a román–magyar üzleti kapcsolatok alakulását?
– Két ország között, ha nincsenek jogi és politikai akadályok, általában kitűnően működnek az üzleti kapcsolatok, ugyanis az üzlet nem ismer sem határokat, sem politikát. Az üzlet egyvalamit ismer, és azt profitnak hívják. Amennyiben mind a két fél megtalálja a közös üzletben a profitot, akkor a kapcsolat működni fog, bármilyen politikai rendszer van, vagy bármilyen a jogszabályozás, amíg természetesen ezek nem akadályozzák a gazdasági folyamatokat.
Konzulként van egy nagy álmom. Azt szeretném, ha erősödne a román jelenlét Kelet-Magyarországon. Ugyanis nagyon sok magyar befektető érkezett a Bánságba, és én szeretném, ha néhány sikeres román üzletember Magyarországon fektetne be. Ez erősítené a bizalmat, és ha a kölcsönös bizalom erősödik, annak nagyon gyors és kézzelfogható gazdasági hatásai lehetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok