
2011. június 24., 09:122011. június 24., 09:12
– Igazi sikertörténetként értékelhető eddigi pályafutása. 2003-ban, amikor lediplomázott a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtani szakán, állást is talált Kolozsváron a MOL Romániánál. Azóta pedig folyamatosan felfelé ível karriere. Van egy titkos receptje a sikernek, vagy csak a jól elvégzett munka hozta meg gyümölcsét?
– A MOL-nál nem sokkal az egyetem elvégzése után kezdtem. Az évek során arra törekedtem, hogy egyre jobb szakember váljon belőlem. A szakmai fejlődést általában meghatározzák a magunk elé kitűzött személyes célok, valamint az, hogy mennyire sikerül mozgósítani önmagunkat e célok érdekében. Mindig fontosnak tartottam a folyamatos fejlődést, a folyamatos tanulást, az új feladatokat, kihívásokat. De fontos az is, hogy feladataidat a megfelelő munkával szembeni alázattal tudd kezelni, és valószínű, hogy kellenek azok a lehetőségek, amelyek a fejlődést lehetővé teszik.
– Alig múlt 30 éves. A sztereotípiák mentén kétszeresen hátrányos helyzetből indult, hiszen nem elég, hogy igen fiatal, nő is. A sztereotípiák tévednek, vagy egy fiatal nőnek valóban többet kell letennie az asztalra egy ilyen magas beosztás eléréséhez?
– Nem tudom úgy érezni, hogy hátrányos helyzetből indultam volna. Lépcsőfokról lépcsőfokra haladva építettem a karrieremet. Már kamasz koromban elkezdtem dolgozni, majd Kolozsváron a MOL-nál egy olyan versenyképes környezetben tudtam dolgozni, amelyben a szakmai fejlődés lehetőségén kívül az előmenetel lehetőségével is élhettem. Így kerültem Budapestre a MOL-csoporthoz, ahol az üzemanyagkártya működését támogató osztály háttértevékenységét vezettem, majd az üzemanyagkártya-üzletágának vezetői pozíciójából nemrég kineveztek a MOL romániai csapatának élére. Olyan korban élünk, amikor minden nagy sebességgel zajlik, és miután meghúzzuk a vonalat, az számít, hogy sikerült-e a megfelelő, helyes döntést hozni a kellő időben. Az számít, mit tudsz eredmények szempontjából felmutatni, milyen eredménnyel tudod motiválni a csapatodat az elérendő célok érdekében.
– A MOL Románia korábbi vezetőváltásaikor előre sejteni lehetett, hogy új igazgatót fognak kinevezni. A sajtó számára május elsejei beiktatása azonban derült égből érkezett. Az Ön esetében is így történt ez, vagy belső körökben már rég tudni lehetett, hogy Ön váltja Ferencz I. Szabolcsot?
– Azt elmondhatom, hogy valóban relatív gyors döntés volt, és a döntés eredménye, a MOL Románia vezetésének felajánlása megtisztelő volt számomra. Megtisztel továbbá az is, hogy egy jó eredményekkel rendelkező szakember, Ferencz I. Szabolcs kollégám itt végzett munkáját folytathatom, de tulajdonképpen az a legfontosabb, hogy mindketten, a MOL-csapat tagjaiként, új beosztásainkban is arra törekszünk, hogy érdemben hozzájáruljunk a vállalat üzletmenetének fejlesztéséhez és megerősítéséhez.
– Hogyan fogadta a hírt?
– Minden bizonnyal ez volt a karrierem egyik legfontosabb pillanata. A MOL Románia vezetésének elvállalása az utóbbi évek munkájának elismerését jelenti számomra, ugyanakkor egy olyan kihívás is, amely kötelez, hogy legalább olyan jó eredményekhez vezessem a vállalatot, mint amilyenek az elődeim vezetése alatt valósultak meg.
– Ugyan csíkszeredai születésűként tulajdonképpen nem hazatért, amikor Bukarestbe költözött, de a kolozsvári kezdetek után dolgozott már ott. Mennyiben különbözik egymástól Budapest – ahonnan érkezett – és a román főváros?
– Budapest és Bukarest sok közös vonással rendelkezik, mindkettő jelentős pólusa a közép-kelet-európai üzleti világnak. Bukarest nagyon sokat fejlődött az utóbbi években, és ez továbbra is folytatódni fog, annak a rendkívüli potenciálnak köszönhetően, amelyet Románia jelent ebben a régióban.
– Férje eközben Londonban dolgozik. Mikor tudnak időt szakítani a találkozásra?
– Az idő általában véve rendkívül értékes dolog, számunkra pedig még fontosabb, mivel két különböző országban dolgozunk. Éppen azért, mert annyira „kevés”, minden pillanatnak örülünk, és értékeljük azt, amink van. A megszokottnál kicsit többet kell utaznunk, ezt mindketten bevállaltuk, és ennek függvényében ehhez igazodva osztjuk be szabadidőnket is.
– Alig pár hete foglalta el elnöki székét, ezért nem is kérdezem arról, hogy mitől lesz más a Daradics Kinga vezette MOL Románia a Ferencz I. Szabolcs által irányítottnál. Arra azonban kíváncsi lennék, hogy melyek voltak egy újonnan kinevezett igazgató első lépései.
– Még a beilleszkedés időszakát élem, a beleszokás azonban természetes módon történik. Az első lépések magától értetődőek voltak – megismerni a csapat tagjait és meghatározni, egyértelműsíteni a közép- és hosszú távú célkitűzéseket. Nem részletezném a tevékenységeket, azt viszont elmondhatom, hogy határozottan körvonalazott célkitűzéseim és követendő irányvonalaim vannak, amelyekhez és amelyek mentén a csapatomat vezetem.
– Konkrét elképzelésekkel érkezett Bukarestbe vagy a MOL Romániának vezetőtől függetlenül követnie kell a központ által megszabott irányt?
– A MOL Románia a MOL-csoport tagja, fejlesztési stratégiája pedig a MOL-csoport követelményeivel egybevágó irányvonalak mentén van kidolgozva, én pedig ezt a stratégiát tekintem a leghangsúlyosabb célnak. Ugyanakkor kiemelten fontos a cél megvalósítása érdekében, hogy a vezető a helyi valóságoknak, piaci helyzetnek megfelelően próbálja megtalálni, beazonosítani és csapatával megvalósítani a legjobb megoldásokat a csoport által elfogadott célkitűzések elérésének érdekében.
– Nem hagynám figyelmen kívül azt a tényt, hogy egy magyarországi anyavállalatról beszélünk. Az elmúlt nyolc év alatt érezte valaha, hogy könnyebb lenne, ha mondjuk egy német multit képviselne Romániában?
– A MOL egy Magyarországon bejegyzett és onnan „kifejlődött” multinacionális vállalat, szervezeti kultúrájánál fogva inkább nevezném nemzetközinek, én ebben a közegben dolgoztam. Ezenkívül a vállalat komoly szakmai elismerésekkel rendelkezik, stratégiai szinten foglalkozik működése hosszú távú gazdasági fenntarthatóságával. Bekerült például – egyedüliként a régióban – a Dow Jones Fenntarthatósági Indexbe. Továbbá, az üzleti világban a lehetőségek viszonylatában beszélünk a vállalatról, ez a meghatározó szempont. Ezért is nehéz azt eldönteni, hogy mi lenne könnyebb. Amúgy is az embernek az adott helyzetből kell a lehető legjobb eredményeket kihoznia.
– Az elmúlt hónapokat a közbeszéd szintjén meghatározta a folyamatos üzemanyag-drágulás. Milyen trendek várhatóak az árak tekintetében?
–Amikor az üzemanyagok áráról beszélünk, több tényezőt kell figyelembe vennünk, ezek nagyobbrészt igen változékonyak: a világ kőolajtartalékai, a termelési befektetések és költségek, a tárolás és szállítás költségei, a kőolajipari termékek iránti kereslet alakulása, az alternatív energiaforrások fejlődése, az adók stb. A világgazdaság egy erőteljes recesszió utáni regeneráció időszakát éli, 2010-ben pedig a kőolaj iránti kereslet váratlan mértékű növekedésének lehettünk tanúi. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a növekedés napi 2,8 megabarrel volt, ami az utóbbi 30 évben a második legnagyobb növekedésmennyiség. E tendencia oka elsősorban a kínai piac keresletének növekedése, amelynek következtében az árfolyam megközelítette a hordónkénti 100 dollár értéket. Azóta a közép-keleti és észak-afrikai instabilitás és akadozó kőolajszállítás újabb árnövekedéshez vezetett. Az árak továbbalakulását nehéz megjósolni, hisz a piacokon jelen vannak a félelmek ezen geopolitikai mozgások, változások tovább folytatódásától.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!