
Az Ideativa csapatára bízták a nagyenyedi tanári lakások felújítástervezésének építészeti részét
Fotó: Ideativa.ro
A havonta jelentkező Kreatív Kolozsvár Reggel online rendezvénysorozat e heti meghívottjai Albert-Tóth Csilla és Erdei-Dolóczki Tímea, az Ideativa építésziroda alapítói voltak. Építészhallgatóként ismerkedtek meg, és néhány év szakmai tapasztalatszerzés után döntöttek úgy, hogy megalapítják saját vállalkozásukat. Beszéltek a vállalkozásindítás motivációiról, kihívásairól és előnyeiről, illetve arról, hogy milyen társvállalkozásban dolgozni. Továbbá szó esett az építészeti új piaci trendekről is, mint például a passzívházak tervezéséről is.
2021. április 02., 10:372021. április 02., 10:37
2021. április 02., 11:212021. április 02., 11:21
A Kreatív Kolozsvár egy alkotói és vállalkozói készségfejlesztésre szakosodott program, mely célul tűzte ki a kincses városban és környékén élő, kreatív iparágak iránt érdeklődő, potenciális vállalkozó magyar fiatalokat megsegítését a szakmai önmegvalósításban. Legutóbbi műsoruk meghívottai az Ideativa építészeti cég alapítói voltak. Az Ideativa korszerű technikai megoldásokat, az épületek energiamérlegének vizsgálatát és a tervező-gyártó-kivitelező hármasának összehangolását kínáló vállalkozás, amely célul tűzte ki az épített környezetünkből eredő széndioxid-kibocsátás csökkentését.
„Megkívántam azt a tudást, amit a főnököm tudott, és rájöttem, hogy sokkal nagyobb léptékben lehet haladni, ha te irányítod magad. Nem éreztem soha jól magam az alkalmazotti létben. Bátorság is kell, de fontos a tájékozódás is ebben a körben.
– fejti ki a véleményét Erdei-Dolóczki Tímea.
Albert-Tóth Csilla a vállalkozás indítás ötlete kapcsán elmesélte, hogy ugyanazon a helyen dolgozott hosszú ideig, érezte, hogy nincs fejlődi lehetősége. Hozzátette, hogy
Ugyanis rengeteg munka van a vállalkozás indításban. Folyamatosan fejleszteni kell és tanulni könyvek, podcastek, cikkek segítségével, és meg kell szűrni a kapott információt.
– élt Tímea egy ugyancsak szemléletes hasonlattal.
A vállalkozók arról is beszéltek, hogy milyen motivációk álltak a cégalapítás hátterében. Csilla külön kiemelte, hogy habár az alkalmazotti pozíció eleinte megfelelt számára, mert a készségek és kihívások párhuzamban álltak egymással, a végén azonban, mikor a készségek meghaladták a kihívásokat, akkor már kínszenvedés volt számára. Tímea kihangsúlyozta, hogy az építészek nincsenek jól megfizetve:
Egy vállalkozás elindítása a motiváló erők mellett természetesen félelmeket is szül. Csilla az anyagi nehézségektől tartott leginkább, de szerencsésnek tartja magát, mert a szülei segítettek. Tímea ezzel szemben azért aggódott inkább, hogy lesz-e elég munka, és lesz-e, aki velük akar dolgozni. Mindketten meglepőnek találták azt, hogy amikor először munkatársat kerestek, habár egy induló cég voltak, ennek dacára még is nagyon sokan jelentkeztek. Életkorban és tapasztatban is vegyes munkatársakkal dolgoztak eddig.
Albert-Tóth Csilla
Fotó: Facebook/inno Hub
Csilla úgy látja, a vállalkozásuk erőssége az, hogy nem kötnek kompromisszumot, lehet úgy dolgozni, hogy az energiahatékonyság és a esztétikai érték is egyszerre megvalósuljon munkájuk során. Erre az igényességre vall az is, hogy heti szinten egyeztetnek a gyártókkal, amely nem szokás tervezés közben, mert sokkal több munkát jelent.
„A szakma nehéz lábakon áll, ezért is féltünk, hogy mi lesz majd. Folyamatosan recepteket keresünk, nyugati példákból tájékozódunk. És próbáljuk megértetni az emberekkel, hogy nem kell feltétlenül beázzon a tető az utolsó emeleten és nem kell meleg legyen a manzárdon. Lehet megoldást találni erre” – magyarázza Csilla.
Aki azt is bevallotta,
Ugyanakkor szerinte nagyon fontos, hogy folyamatosan fejlesszék magukat cégvezetőként, mert másként nem lehet. Vannak jó képzések, könyvek, podcastek, más szakterületen dolgozókkal is egyeztetnek. Heti szinten foglalkoznak ezzel.
„Felnézünk egymásra, adunk egymás szavára. Innen jött az ötlet, hogy csinálunk együtt valamit” – nyilatkozta Tímea, aki mindig érezte társával a jó szakmai kapcsolódást. Illetve így kevésbé tűnt számára félelmetesnek belevágni. Beszélt ugyanis olyan vállalkozókkal, akiknek nagyon nehezen megy egyedül.
Csilla is osztja a véleményét, ugyanis azt tapasztalta, hogy ha egy problémás helyzetet megbeszélnek, az sokat segít. Hozzátette azt is, hogy a nehézségek számára inkább az épületek megtervezésénél adódnak. A cégalapítás adminisztratív részét nem találta annyira nehéznek.
Tímea azonban az utóbbitól is félt, de szerencsére rájött, hogy van segítség és fokozatosan beletanult.
Az azóta eltelt években mindig adódtak új kihívások, amivel szintén boldogulni tudtak.
Nem annyira hatékony, mintha élőben kommunikálnának, azonban szerencsésnek tartják magukat, mert a vírushelyzetben nem „ütötték meg annyira a bokájukat”, valahonnan mindig kerül munka.
Erdei-Dolóczki Tímea
Fotó: Facebook/ZUG.zone
„Energiahatékony és jó épületek akarunk tervezni, felelős épületet. Persze az is energiahatékonynak számít, ha egy épületet jól csinálsz meg, és nem kell 3 év múlva javítani, de energiahatékonyság az is, hogyha egy régi épületnek új funkciót adsz, így nem kell újat építeni” – szögezi le céljaikat Csilla.
Tímea bevallása szerint mindig is nagyon „zöld” volt, de kezdetben nem foglalkozott passzívházakkal, mert taszító volt számára, hogy akkor nagyon sok pénzbe kerültek.
– fejti ki Tímea.
Mindketten egyetértenek abban, hogy sokkal kényelmesebb egy ilyen ház, illetve abban, hogy ez már nem számít egy különleges, extra dolognak, hanem csak egyszerűen egy nagyon jó épület. A klienseik már tudnak arról, hogy valami jó dolgot képviselnek, nem indítanak a nulláról, nem ők nevelik őket, csupán azzal járulnak hozzá, hogy mindent alaposan elmagyaráznak nekik.
Azt is elmagyarázta, hogy az épületek energiafogyasztásának legnagyobb részét az teszi ki, hogy miből építik. Ők szorgalmazzák, hogy fából épüljenek a házaik, mert rengeteget lehet spórolni, hogy nem téglát égetnek és betont kevernek, mert azzal sokkal több fát égetnek. Ráadásul nem fog egy vagyonba kerülni a kifűtése, nem fog bepenészedni a sarokban a rossz hőszigetelés miatt.
„A passzív házba való befektetés megterül. Függ az épület típusától, hogy ez mennyi időn belül történik meg, de átlagban olyan 10-15 év alatt. Darmstadtban például az első passzív ház, olyan, mintha tegnap építették volna, holott már 30 éves” – magyarázta Csilla.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!