BCR: drasztikusan csökkenhet az ingatlanhitel-igénylők száma

Mint a pénzintézet elemzői rámutatnak, jelenleg átlagosan 15 százalékos önrészt kérnek ingatlanhitelek esetében a pénzintézetek, a 30 százalékos előleget pedig számításaik szerint az tenné szükségessé, hogy ezáltal kockázatok nélkül tudjanak hitelt nyújtani a letétekből.

Szerintük ugyanakkor a fizetés nélküli törlesztés alkalmazása az Első otthon program végét is jelentené egyben, ugyanis szerintük az a helyzet állna elő, hogy a kormány által nyújtott garancia a nullával lenne egyenlő, ilyen körülmények között pedig a bankok nem tudnák biztosítani a program kedvezményeit, vagyis az alacsony előleget – mindössze 5 százalék – és az alacsony kamatot. Így pedig a bankok által nyújtott ingatlanhitelek az elkövetkező öt év során a jelenlegi 50 milliárd lejről körülbelül 15 milliárd lejre esnének vissza.

A hitelcsere másik negatív hatásaként említik, hogy amiatt jelentős mértékben csökkenne a letétek után nyújtott kamat, hiszen felesleges likviditása lenne a pénzintézeteknek. Ugyanakkor egy átlagos ügyfélnek – beleértve azokat a családokat, ahol mindkét házastárs neve szerepel a hitelszerződésben – nyolc évvel hosszabb időt vesz majd igénybe, amíg elő tudja teremteni az önrészt.

A BCR elemzői szerint a jogszabály elfogadása a jelenlegi formában jelentősen torzítaná az ingatlanpiacot is, hiszen csak keveseknek lesz meg a szükséges készpénzük, és kevesen kaphatnak ingatlanhitelt, hogy élni tudjanak a lehetőséggel, hogy alacsonyabb áron ingatlanokat tudjanak vásárolni. Emellett spekulatív beruházásokat is kieszközölhetnek, tulajdonképpen nulla kockázattal, megkötések nélkül, hiszen amennyiben a befektetések nem váltják be a hozzájuk fűzött reményt, akkor átruházhatják az ingatlanokat a hitelt nyújtó pénzintézetnek. Eközben az albérletek számottevő drágulását vizionálják, és olyan körülmények között, hogy a kereslet meghaladhatja majd a kínálatot, a kiadó ingatlanokat sem fogják felújítani.

Figyelembe véve, hogy az Első otthon keretében átlagosan 34 évesen vesznek fel a fiatalok első alkalommal ingatlanhitelt, ha nyolc évvel megnyúlik az előleg előteremtéséhez szükséges idő, akkor 42 éves korig tolódik ki a saját lakásba költözés. „Mindez oda fog vezetni, hogy sok fiatal előrehaladott koráig a szülőkkel fog élni, vagy rossz körülmények között (kevés tér, alacsony színvonal) lesz kénytelen meghúzni magát, aminek szociális és demográfiai szempontból egyaránt számos negatív következménye lehet” – hívják fel a figyelmet a pénzintézet elemzői.

Mint ismeretes, a törvénytervezetet, ami lehetővé teszi egy magánszemély számára, aki bankhitelt vett fel, és nem tud törleszteni, hogy a bankra írassa a jelzálogot képező ingatlant, november 25-én fogadta el a képviselőház döntéshozó testületként. A jogszabályt keményen bírálták a bankok képviselői. Klaus Johannis államfő pedig decemberben visszaküldte az úgynevezett hitelcseretörvényt a parlament elé újragondolásra – mint fogalmazott, a jogszabályra szükség van, azonban a döntéshozók által elfogadott verzió ahelyett, hogy segítené a hitellel rendelkezőket, „nehézségeket” okozhat.

A jogszabálytervezetről kedden kellett volna tárgyalnia a szenátus jogi bizottságának, azonban a megbeszélést elhalasztották. Daniel Zamfir liberális párti képviselő, a törvény kezdeményezője azt mondta, hogy a bankok halogatása miatt volt szükség a halasztásra. A romániai banki munkáltatók egyesületének képviselői viszont azt állítják, hogy a pénzintézetek nem kértek halasztást, főként olyan körülmények között, hogy nem is hívták meg őket az egyeztetésekre, és nem is közölték velük a módosító javaslatokat.