„Az irány jó, de még nem értünk célba” – Válságköltségvetés született a Krónikának nyilatkozó gazdasági szakember szerint

„Ez biztató kezdet. Ha a beruházásokra, fejlesztésekre szánt összegeket a következő években tovább tudják növelni, az kiegyensúlyozottabb államháztartáshoz, gazdaságpolitikához vezet” – szögezte le a szakértő.

Hangsúlyozta továbbá, hogy Románia relatív jól teljesített 2020-ban, a költségvetési hiány magas volt ugyan, de a GDP csökkenése mindössze 3,9 százalékos volt, a legkisebb visszaesés az Európai Unióban, miközben korábban még a optimista hitelminősítő és gazdasági intézmények is 5 százalékos vagy még annál is nagyobb visszaesést jeleztek előre. „A vártnál kisebb visszaeséssel zárta az elmúlt évet az ország, pedig még a mezőgazdaság sem teljesített jól a kedvezőtlen időjárás miatt.

– mondta Rácz Béla Gergely. 

Öröklött szerkezeti
egyensúlytalanságok

A rossz hír viszont véleménye szerint az, hogy az elmúlt évek strukturális egyensúlytalanságai átöröklődtek az idei költségvetésbe, az elmúlt évek erős jövedelempolitikája növekvő költségtételt jelent az idei büdzsében is. Rácz emlékeztetett, már 2019-ben 4,3 százalékos volt a költségvetési hiány, tehát meghaladta a 3 százalékos határt, és 2020-ban – bár még nincsenek végleges számok – is valószínűleg eléri a 10 százalékot.

„Az idei egy válságköltségvetés, hiszen az elmúlt évet nemcsak Románia, hanem a globális gazdaság is visszaeséssel zárta, tehát a 7,16 százalékos deficit még nem lenne a világvége, hiszen a kormányzat feladata, hogy a gazdaságot kirángassa a válságból, és ezt túlköltekezéssel tudja megtenni. Az idei 7,16 százalékos államháztartási hiány akkor nem lenne gond, ha ez a válságkezelő, válságtompító intézkedések következménye lenne, de a szerkezeti aránytalanságok miatt a deficit akkor is magas lenne Romániában, ha nincs válság” – részletezte  Rácz Béla Gergely.

Közgazdászként aláhúzta, a költségvetésben a kormány úgy számol, hogy idén 364,9 milliárd lej bevétele lesz az államháztartásnak, és a személyzeti kiadásokra, vagyis a közalkalmazottak fizetésére 110 milliárd lejt szánnak, a szociális kiadások – nyugdíjak, segélyek – 143 milliárd lejre rúgnak. Tehát

„Ez a szerkezeti egyensúlytalanság legfontosabb eleme, ezért törekedett arra a kormány, hogy a tavalyi deficitet leszorítsa. A közalkalmazottak bérét befagyasztották, nem adják meg a beígért béremeléseket, a nyugdíjakat sem növelik a korábban tervezett mértékben, a közalkalmazottak nem kapnak üdülési utalványokat, az egyetemisták, diákok ingyenes utazását korlátozták. Ezekről az intézkedésekről gondolta a kormány, hogy nem annyira húsba vágók, de mégis valamit lehet ezekkel spórolni. Reméljük az idei költségvetés kiegyensúlyozottabb lesz, mint az elmúlt években, az irány jó, de még nem érkeztünk meg” – összegzett az elemző.

Nem indokolt az adóemelés,
de hatékonyság kell

Arra is ráirányította ugyanakkor a figyelmet, hogy Románia az Európai Unióban az utolsó helyen áll az adóbehajtás tekintetében, ezzel pedig „valamit kezdeni kell”.  Rácz Béla Gergely rámutatott, az állami intézményekben szinte ugyanannyian dolgoznak, mint 1990-ben, miközben a feladatok egy részét automatizálni lehetett vagy lehetne, és közben csökkent az ország lakossága.

– szögezte le a szakértő.

Felidézte, a sokszor beígért reform, a digitalizálás elmaradt. „A jelenlegi kormány is ezt szorgalmazza, a költségvetésben is szerepel a digitalizálás, ha ez nemcsak üres frázis, hanem meg is valósul, az adóbegyűjtés mértéke növekedhet, és el lehet kerülni az adóemelést” – mondta az egyetemi adjunktus. Rámutatott, Romániában az uniós átlagnál alacsonyabbak az adók, tehát még azzal sem lehet indokolni a rossz adóbeszedést, hogy a magas adók miatt nagy az adóelkerülés, hiszen nem éri meg ezt kockáztatni. „Válságban nem indokolt az adóemelés, de indokolt a hatékony begyűjtés” – összegezte az elemző.