Ha a vásárlóerőt nézzük, nem áll olyan rosszul a román minimálbér
Fotó: Orbán Orsolya
Románia továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik, ha a nominális összeget nézzük. Ha azonban azt vesszük górcső alá, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb: az ország több nyugat- és közép-európai államot is megelőz a vásárlóerő szerinti rangsorban az Euronews elemzése szerint.
2026. augusztus 07., 17:452026. augusztus 07., 17:45
Az Európai Unió 27 tagállamából 22-ben létezik törvényben rögzített minimálbér. Öt országban – Dániában, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban – továbbra sincs garantált bérminimum, ott a béreket ágazati kollektív szerződések szabályozzák.
Az Eurostat 2026 júliusi adatai szerint öt országban haladja meg a bruttó havi minimálbér a 2000 eurót. Kilenc országban az összeg 1000 és 2000 euró között van, bár a tartomány erősen az alsó vég felé koncentrálódik, csak egy országban haladja meg az 1500 eurót. 15 országban a bruttó havi minimálbér 1000 euró alatt van, ami azt jelenti, hogy az adatokkal rendelkező országok több mint fele ebbe a csoportba tartozik. Ezek közül azonban hét EU-tagjelölt ország.
A dobogóra Írország (2391 euró) és Németország (2343 euró) jutott még fel, majd Hollandia (2338 euró) és Belgium (2234 euró) következett. Franciaországban a minimálbér 1867 euró, míg.
Az 1000–1500 euró közötti kategóriába tartozik Szlovénia (1482 euró), Spanyolország (1425 euró), Litvánia (1153 euró), Lengyelország (1119 euró), Ciprus (1088 euró), Görögország (1073 euró), Portugália (1073 euró), Horvátország (1050 euró).
Az EU-tagjelölt országokat is figyelembe véve Ukrajnában a legalacsonyabb a minimálbér, 169 euró.
Ezek Törökország (621 euró), Észak-Macedónia (624 euró), Montenegró (670 euró) és Szerbia (743 euró).
A romániai minimálbér a július 1-jei emelése után 825 euróra nőtt, ennek ellenére továbbra is a rangsor végén kullog európai uniós összevetésben. Az Eurostat adatai szerint csak Bulgáriában és Lettországban alacsonyabb a kötelező legkisebb munkabér.
A nominális bérek azonban önmagukban nem mutatják meg, milyen életszínvonalat biztosít egy minimálbér. Az Eurostat ezért vásárlóerő-standardon (PPS – Purchasing Power Standard) is összehasonlítja a béreket, figyelembe véve az egyes országok árszintjét. Ebben az összevetésben a különbségek jelentősen csökkennek.
PPS-ben kifejezve a minimálbérek a vizsgált országok között az albániai 705-től a németországi 2164-ig terjednek. Ukrajnára és Moldovára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, míg Törökország esetében a szám 2025 júliusát tükrözi.
Franciaországban, Szlovéniában, Spanyolországban és Lengyelországban is 1500 PPS felett van a minimálbér.
Törökország és Bulgária szintén 1000 PPS alatt van.
Néhány EU-tagjelölt ország PPS-ben több EU-országnál is magasabb helyezést ért el. Észak-Macedónia (1142 PPS) és Szerbia (1094 PPS) egyaránt hét EU-országot előz meg, köztük Máltát (1081), Szlovákiát (1074), Magyarországot (1048) és Csehországot (1015).
Románia a 20. helyről a 12. helyre, míg Észak-Macedónia a 24. helyről a 16. helyre jött fel, mindkettő nyolc helyet javítva. Ami azt jelenti, hogy az árak annyival alacsonyabbak, hogy a lakosság vásárlóereje jobb, mint több olyan országban, ahol amúgy nagyobb a garantált bérminimum.
Szerbia (öt hellyel jobb a vásárlóerő tekintetében), Horvátország és Bulgária (mindkettő három helyet javított) szintén jelentős emelkedést mutat a PPS rangsorban.
Vagyis annak dacára, hogy a minimálbérek euróban viszonylag magasak, az árak és a megélhetési költségek is magasabbak, így a fizetések kevesebbet érnek a mindennapi fogyasztás szempontjából.Amúgy Észtországban a legalacsonyabb a minimálbér vásárlóerő alapján az EU-n belül, 935 PPS-sel, szorosan a nyomán Lettország következik (938 PPS).
Törökország és Bulgária szintén 1000 PPS alatt van.
Néhány EU-tagjelölt ország PPS-ben több EU-országnál is magasabb helyezést ért el. Észak-Macedónia (1142 PPS) és Szerbia (1094 PPS) egyaránt hét EU-országot előz meg, köztük Máltát, Szlovákiát, Magyarországot és Csehországot.
Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
A visszaeső készletek, a szállítási késések és a logisztikai fennakadások együttesen komoly nyomást helyeznek a globális kávépiacra. Az Arabica‑tartalékok olyan alacsony szintre estek, amelyre a ’90‑es évek óta nem volt példa.
A benzin ára a volt magyarországi védett ár alá csökkent – írta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. A dízel ára 30 forinttal a régió, és 80 forinttal a román árszint alatt van.
A kiskereskedelmi forgalom és a turizmus alakulása egyaránt arra utal, hogy gyengült a belföldi kereslet Romániában. Az első félévben visszaesett a bolti forgalom, és a szálláshelyek is kevesebb vendéget fogadtak, mint 2025 azonos időszakában.
Augusztus 31-ig 19:00 és 23:00 között csökkentsék villamosenergia-fogyasztást – áll az energiaügyi minisztérium csütörtöki felhívásában, amelyet a háztartási fogyasztókhoz, a cégekhez és az állami intézményekhez intézett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!