Ha a vásárlóerőt nézzük, nem áll olyan rosszul a román minimálbér
Fotó: Orbán Orsolya
Románia továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik, ha a nominális összeget nézzük. Ha azonban azt vesszük górcső alá, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb: az ország több nyugat- és közép-európai államot is megelőz a vásárlóerő szerinti rangsorban az Euronews elemzése szerint.
2026. augusztus 07., 17:452026. augusztus 07., 17:45
Az Európai Unió 27 tagállamából 22-ben létezik törvényben rögzített minimálbér. Öt országban – Dániában, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban – továbbra sincs garantált bérminimum, ott a béreket ágazati kollektív szerződések szabályozzák.
Az Eurostat 2026 júliusi adatai szerint öt országban haladja meg a bruttó havi minimálbér a 2000 eurót. Kilenc országban az összeg 1000 és 2000 euró között van, bár a tartomány erősen az alsó vég felé koncentrálódik, csak egy országban haladja meg az 1500 eurót. 15 országban a bruttó havi minimálbér 1000 euró alatt van, ami azt jelenti, hogy az adatokkal rendelkező országok több mint fele ebbe a csoportba tartozik. Ezek közül azonban hét EU-tagjelölt ország.
A dobogóra Írország (2391 euró) és Németország (2343 euró) jutott még fel, majd Hollandia (2338 euró) és Belgium (2234 euró) következett. Franciaországban a minimálbér 1867 euró, míg.
Az 1000–1500 euró közötti kategóriába tartozik Szlovénia (1482 euró), Spanyolország (1425 euró), Litvánia (1153 euró), Lengyelország (1119 euró), Ciprus (1088 euró), Görögország (1073 euró), Portugália (1073 euró), Horvátország (1050 euró).
Az EU-tagjelölt országokat is figyelembe véve Ukrajnában a legalacsonyabb a minimálbér, 169 euró.
Ezek Törökország (621 euró), Észak-Macedónia (624 euró), Montenegró (670 euró) és Szerbia (743 euró).
A romániai minimálbér a július 1-jei emelése után 825 euróra nőtt, ennek ellenére továbbra is a rangsor végén kullog európai uniós összevetésben. Az Eurostat adatai szerint csak Bulgáriában és Lettországban alacsonyabb a kötelező legkisebb munkabér.
A nominális bérek azonban önmagukban nem mutatják meg, milyen életszínvonalat biztosít egy minimálbér. Az Eurostat ezért vásárlóerő-standardon (PPS – Purchasing Power Standard) is összehasonlítja a béreket, figyelembe véve az egyes országok árszintjét. Ebben az összevetésben a különbségek jelentősen csökkennek.
PPS-ben kifejezve a minimálbérek a vizsgált országok között az albániai 705-től a németországi 2164-ig terjednek. Ukrajnára és Moldovára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, míg Törökország esetében a szám 2025 júliusát tükrözi.
Franciaországban, Szlovéniában, Spanyolországban és Lengyelországban is 1500 PPS felett van a minimálbér.
Törökország és Bulgária szintén 1000 PPS alatt van.
Néhány EU-tagjelölt ország PPS-ben több EU-országnál is magasabb helyezést ért el. Észak-Macedónia (1142 PPS) és Szerbia (1094 PPS) egyaránt hét EU-országot előz meg, köztük Máltát (1081), Szlovákiát (1074), Magyarországot (1048) és Csehországot (1015).
Románia a 20. helyről a 12. helyre, míg Észak-Macedónia a 24. helyről a 16. helyre jött fel, mindkettő nyolc helyet javítva. Ami azt jelenti, hogy az árak annyival alacsonyabbak, hogy a lakosság vásárlóereje jobb, mint több olyan országban, ahol amúgy nagyobb a garantált bérminimum.
Szerbia (öt hellyel jobb a vásárlóerő tekintetében), Horvátország és Bulgária (mindkettő három helyet javított) szintén jelentős emelkedést mutat a PPS rangsorban.
Vagyis annak dacára, hogy a minimálbérek euróban viszonylag magasak, az árak és a megélhetési költségek is magasabbak, így a fizetések kevesebbet érnek a mindennapi fogyasztás szempontjából.Amúgy Észtországban a legalacsonyabb a minimálbér vásárlóerő alapján az EU-n belül, 935 PPS-sel, szorosan a nyomán Lettország következik (938 PPS).
Törökország és Bulgária szintén 1000 PPS alatt van.
Néhány EU-tagjelölt ország PPS-ben több EU-országnál is magasabb helyezést ért el. Észak-Macedónia (1142 PPS) és Szerbia (1094 PPS) egyaránt hét EU-országot előz meg, köztük Máltát, Szlovákiát, Magyarországot és Csehországot.
Újabb meghökkentő fizetéses statisztikák láttak napvilágot: a jelenleg alkalmazott havi bruttó román minimálbér vásárlóerő-egységben kifejezett értéke – mely életszerűbb összehasonlításra ad lehetőséget – immár az európai top 10-ben szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lassan szertefoszlik a romániai olcsó munkaerő, bércsoda mítosza. Bár a fizetések nominálisan még alacsonyak, a gyenge termelékenység és a csekély hozzáadott érték miatt a nyugati vállalatoknak Magyarországon sokkal jobban megéri befektetni.
Az ukrán Automagistral Pivden építőipari vállalat bejelentette, hogy készül a munkálatok megkezdésére a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út 1. szakaszán, ahol a tervek szerint 2027 tavaszán kezdődik a munka.
A kormány nagyon szeretné elkerülni új adók és illetékek bevezetését 2027-ben, de erről csak a jövő évi költségvetés kidolgozásakor születhet döntés – jelentette ki szombaton Luca Niculescu kormányfő.
Az energiaforrások diverzifikálásával, a tárolókapacitások bővítésével, a villamosenergia-hálózat és a regionális összeköttetések fejlesztésével, valamint a Neptun Deep révén csökkentené a kormány Románia energiafüggőségét – jelentette ki a kormányfő.
Legtöbb 15 ezer lejes támogatást igényelhetnek magánszemélyek a megújuló forrásokból származó villamos energia tárolására szolgáló rendszerek telepítéséhez; a 400 millió lejes keretösszegű programra november 20-án kezdődik a jelentkezés.
Elhárult az akadály a Tuzla – Podișor gázvezeték üzembe helyezése elől, miután a legfelsőbb bíróság törvényesnek minősítette az építési engedélyt.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – jelentette be a Nuclearelectrica atomenergia-termelő vállalat. A létesítményt július végén állították le a dunai vízhiány miatt.
Jelentős fejlesztések lezárultának örvendezhet az erdélyi vasúthálózat a következő években – legalábbis a bukaresti papírokon vázolt tervek szerint.
Arad megyében a repceföldek 80-90 százalékát tönkretette az aszály, a területeket újra kell vetni más kultúrákkal, ami a gazdálkodóknak a terméskiesés mellett további kiadásokkal jár, tehát kétszeres a veszteségük.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!