Pedro Sánchez szerint kormánya nem fogja eltűrni, hogy egyes cégek megszedjék magukat a válságon
Fotó: Pedro Sánchez/Facebook
Ideiglenes jelleggel különadó kivetését tervezi a spanyol kormány a bankokra és az energiacégekre, hogy növelje a költségvetés bevételeit, és mérsékelje az ukrajnai háború és az infláció hatásait – jelentette be kedden Pedro Sánchez spanyol kormányfő.
2022. július 12., 17:502022. július 12., 17:50
2022. július 12., 17:532022. július 12., 17:53
Pedro Sánchez hangsúlyozta, az infláció jelenti a legnagyobb kihívást Spanyolország számára, az a spanyol gazdaság legsúlyosabb betegsége, „amely mindenkit elszegényít, különösképpen a legkiszolgáltatottabbakat”. „Ez a kormány nem fogja eltűrni, hogy egyes cégek megszedjék magukat a válságon” – szögezte le a madridi parlamentben a spanyol kormányfő.
A spanyol kormányfő szerint a bankoknak előnye származik az emelkedő kamatszintből, ezért hozzá kell járulniuk a költségvetéshez. Elemzők szerint viszont a bankokra már most is jelentős nyomás nehezedik a kedvezőtlen növekedési kilátások miatt, és korántsem biztos, hogy az emelkedő kamatszint miatt a bevételeik a várt mértékben emelkednek. „A bejelentés hatása a spanyol bankokra azonnali volt, mert erre senki nem számított, és hidegzuhanykét érte az egész szektort” – mondta el Nuria Alvarez, a Renta 4 brókercég elemzője a Reuters hírügynökségnek.
Az energiaszolgáltatók esetében az adót a nyereség után kell majd fizetni, és a kormány várakozásai szerint ebből évente 2 milliárd euró folyik majd be az államkasszába. Sánchez egyéb gazdasági intézkedéseket is bejelentett, melyek célja a spanyolokra nehezedő anyagi terhek könnyítése; a többi között a kormány növelni tervezi a közlekedési szektor támogatását. Ennek keretében ingyenes elővárosi vonatjegyeket biztosítanak az embereknek az év végéig. Emellett a diákok ösztöndíját is megemelik 100 euróval.
A bejelentést követően a két legnagyobb spanyol pénzintézet, a Santander és a BBVA részvényeinek árfolyama több mint 5 százalékot esett. Még jobban elbánt a piac a Banco Sabadell és a CaixaBank papírjaival; előbbi részvényei mintegy 12, utóbbié csaknem 10 százalékot veszítettek értékükből.
Spanyolországban júniusban 10,2 százalék volt a pénzromlás, ami csaknem négy évtizede a legmagasabb. Válaszul a spanyol kormány korábban több olyan intézkedést hozott, melyek a költségvetés kiadási oldalát érintették; üzemanyagár-támogatást vezettek be, csökkentették az elektromos áram forgalmi adóját, és megemelték a nyugdíjakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!