2010. december 15., 09:472010. december 15., 09:47
A világ legnagyobb hitelminősítője az eddigi stabil kilátás lerontásával együtt megerősítette a hosszú futamidejű belga államadósság egyébként magasan elsőrendű, „AA plusz” szintű besorolását, és a rövid lejáratú adósságok lehető legjobb, „A-1 plusz” osztályzatát. A hosszú futamidejű adósságok „AA plusz” besorolása csak egyfokozatnyira van a lehetséges legmagasabb, „AAA” hosszú távú adósosztályzattól.
A kilátás negatívra rontásához fűzött londoni elemzésében az S&P kiemelte azt a véleményét, hogy az elhúzódó belpolitikai bizonytalanság kockázatokat jelent a belga kormány adóspozícióira, különös tekintettel azokra a nehéz piaci viszonyokra, amelyekkel sok euróövezeti ország kormánya kénytelen szembenézni. Az S&P szerint Belgium politikai bizonytalanságainak egyik fő jele, hogy a júniusi választások óta késlekedik az új szövetségi kormány megalakítása, emellett folyamatosan nem sikerül a belső nyelvi határokon átívelő konszenzust megteremteni a fő gazdaságpolitikai kérdésekben sem.
Mindezek még károsabb hatást gyakorolnának a belga államadósság-helyzetre, ha az országnak nem lenne erőteljes és jól működő intézményrendszere szövetségi és regionális szinten egyaránt. Ezeknek az erősségeknek köszönhető – a vártnál gyorsabb, 2 százalék körüli idei gazdasági növekedéssel együtt –, hogy a hazai össztermékhez mért idei államháztartási hiány várhatóan elmarad a 4,8 százalékos céltól – áll a hitelminősítő elemzésében.
A Standard & Poor’s szerint azonban ezzel együtt is kockázatok terhelik a 2011-re kitűzött 4,1 százalékos hiánycél teljesíthetőségét és általánosságban is a belga kormány költségvetési alapállását. Jóllehet a politikai pártok között egyetértés van a költségvetési konszolidáció folytatásának és a jelenleg 94,6 százalékos GDP-arányos nettó közadósságráta csökkentésének szükségességéről, a jelenlegi ügyvezető belga kormány azonban kevéssé felkészültnek bizonyulhat a szükséges válaszlépésekre közfinanszírozási sokkok esetén – áll a helyzetértékelésében.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.