Törésvonal. Újabb visszaesést okozott a járvány második hulláma
Fotó: Pixabay
A tavasszal előrejelzettnél jobban megsínyli a koronavírus-világjárványt Románia – egyben az Európai Unió – gazdasága. Az itteni helyzetet ugyanakkor súlyosbítja, hogy a költségvetés egyre mélyülő hiányát nem csupán a pandémia által sújtott rétegeknek nyújtott támogatások okozzák, hanem szerkezeti gondok is vannak.
Az optimista forgatókönyvekben várt V helyett W alakú lehet a román gazdaság helyreállása, vagyis az első fél évben regisztrált lejtmenetet követő fellendülés után most újra lefelé ível a görbe, és csak jövő év második felében indulhat újra növekedésnek – derül ki az Unicredit Bank Közép-Európáért felelős vezető közgazdászának kedden nyilvánosságra hozott friss elemzéséből. Dan Bucşa ugyanakkor úgy látja, hogy a jövő év elején valahol 4,90 és 5 lej között lesz az euró árfolyama, és fennáll annak a lehetősége, hogy huzamosabb ideig 5 lej felett lesz az árfolyam.
„A lej minden évben odébb költözik 10 banival. Ez az én elméletem, és jó pár éve beigazolódik. Valószínűleg odébb költözik 2021-ben is” – fogalmazott az elemző, aki szerint
„Hogy elég-e? Nem. A kockázati forgatókönyv azt jelentené, hogy az árfolyam meghaladja az 5 lejt. Ehhez mindössze annyi kell, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) ne lépjen közbe, és akkor valamivel 5 lej fölé emelkedik. Ám ezt követően valószínűleg közbelépne a jegybank, mert szem előtt tartja az inflációt, illetve azokat is, akiknek devizahitelük van” – fogalmazta meg Dan Bucşa.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy
a termelési költségekkel kiigazítva mindössze a bolgár leva kevésbé versenyképes, mint a lej. A cseh, a magyar, valamint a lengyel devizához mérten azonban 10–33 százalékkal felülértékelt.
Az elemző meglátása szerint az viszont jegybanki korrekciós beavatkozásoknak tudható be, hogy a romániai infláció elmarad a térség más országaiban regisztrált pénzhígulástól.
Az Unicredit forgatókönyve szerint egyhamar nem is indul növekedésnek az inflációs ráta, mivel
Dan Bucşa ugyanakkor aláhúzta: miután az idei második félévben növekedésnek indult a román gazdaság, a koronavírus-járvány második hullámával október első hetében a mutatók visszazuhantak a júniusi szintre, így nagyon valószínű, hogy W alakú lesz a helyreállás. Nemcsak Romániában amúgy, hanem európai uniós szinten is hasonló trendek körvonalazódnak.
A román gazdaság visszaesése idén az Unicredit számításai szerint nagyjából 5 százalékos lehet, a jövő évi helyreállás pedig ennek csak egy részét tudja majd visszahozni.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy W alakú lesz a romániai gazdaság teljesítménye, csak valamikor jövő év második felében indulhat az újabb növekedés. Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója kedden a Krónika megkeresésére szintén arról beszélt, hogy a nyár folyamán a gazdaság kezdett helyreállni, ez abban is érzékelhető volt, hogy a költségvetés adóbevételei növekedtek. Ez nem jelentett teljes talpra állást, de emelkedés volt a tavaszi mélyponthoz képest. A járvány második hulláma azonban újabb csökkenést eredményezett, ami hosszabb ideig eltarthat.
„Tény, hogy most nem torpant meg olyan mértékben a gazdaság, mint tavasszal, amikor két hónapra több tevékenységet szinte teljesen leállítottak. A jelenlegi visszaesés lassúbb lesz, és nem lehet tudni, mikor érjük el a W második szárának a mélypontját, még most vagyunk a leszálló ágban” – részletezte Králik Lóránd.
Hangsúlyozta: az Unicredit, és a Transilvania Bank elemzői is arra hívják fel a figyelmet, hogy
Jelenleg a jelentésekben az év végére 6,5 százalékos munkanélküliségre számítanak, bár a Nemzetközi Valutaalap október elején nyilvánosságra hozott jelentése 7,9 százalékkal számol. Ebben a jelentésben felhívják a figyelmet, hogy a román állampolgárok jelentős csoportja Olaszországban és Spanyolországban a koronavírus-válság által jelentősen érintett ágazatokban, például a turizmusban dolgozik, közülük sokan maradhatnak munka, jövedelem nélkül.
Králik Lóránd ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy Románia a térség országaival ellentétben más stratégiát alkalmazott, viszonylag erős szinten tartva a lej árfolyamát, ami a romániai vállalkozók egy rétegét, az exportőröket hátrányosan érinti.
Valószínűsíti ugyanakkor, hogy a Román Nemzeti Bank tovább csökkenti az irányadó kamatot, egy százalék körüli szintre. Ez a stratégia az exportőröknek hátrányos, az importőröknek kedvez.
„Ha az árfolyam leértékelődik, az magasabb inflációt generál, hiszen ha a külföldi termékek drágulnak, a hazai piacra termelők is növelik az áraikat, gyakorlatilag behozzuk az inflációt. Románia kőolajimportőr, tehát ha leértékelik a valutát, megdrágul az üzemanyag, amiből az állam az adók miatt nyer ugyan, de a fogyasztó veszít. A túlértékelt valutának a fogyasztó szempontjából vannak előnyei, ám az ország gazdasága szempontjából, ami a fogyasztót áttételesen érinti csak, inkább hátrányos” – magyarázta Králik Lóránd. Rámutatott, megvannak az érvek a gyengébb és az erősebb nemzeti valuta mellett is, a jegybanknál valamennyi információt mérlegelik, amikor a döntéseket meghozzák.
„Érhetnek még kellemetlen meglepetések, a mostani előrejelzésekhez képest nagyobb lehet a költségvetés hiánya” – hívta fel egyúttal a figyelmet Králik Lóránd. Kifejtette,
ami egybeesik az Unicredit előrejelzésével, és nem áll messze az adótanács legutóbbi szeptemberi prognózisától, amikor 8,6–9,4 százalékos tartományba prognosztizálták a költségvetés-hiányt azok után, hogy júniusban már megjelent egy 10 százalék feletti adat is. A politikusok, például Klaus Iohannis államfő is emlegette, hogy az óriási deficit miatt az Unió kötelezettségszegési eljárást indíthat Románia ellen, ám Králik Lóránd szerint ez nem valószínű, hiszen a világban átlagosan 12,7 százalékos a költségvetési hiány.
A nyugat-európai fejlett országokban is 14 százalék körül van a deficit, ám elsősorban a koronavírus-járványhoz kapcsolódó mentőcsomagok miatt. Romániában viszont a költségvetés szerkezetével vannak komoly gondok;
A szakértő rámutatott, az IMF jelentésében az is szerepel, hogy ha Romániában nem történik változás, a költségvetési hiány 2025-ig a 7 százalékos szinten stabilizálódik, ami nagyon rossz teljesítmény, hiszen az Unióban a 3 százalék a „bűvös határ”.
„Ezzel a költségvetés-szerkezettel nem lehet folytatni, a reform elkerülhetetlen, a választások után csak a restriktív adópolitika hozhat eredményt, ami adóemelést és a költségek jelentős csökkenését jelenti” – húzta alá Králik Lóránd. Mint részletezte, ha a költségvetési bevételekhez, vagyis a hitelek nélkül rendelkezésre álló pénzhez viszonyítunk, az állami szektorban a bérek, valamint a különféle szociális juttatások 87 százalékot tesznek ki. „Ha egyensúlyba akarnánk hozni a jövedelmeket a kiadásokkal, hogy a deficit nulla legyen, csak 13 százalék maradna fejlesztésekre, egyéb kiadásokra. Ez olyan körülmények között, hogy mindenki csak 14 százalékos nyugdíjemeléssel számol, a 40 százalékos emelést racionálisan nem veszik figyelembe, mert az még további 2-3 százalékkal növelné a költségvetési hiányt. Ez így nem fenntartható. Takarékosabb államra van szükség, amely több adót tud beszedni, csökkenti a költségeket. Egyetlen párt sem fog adóemeléssel kampányolni, ám a választások után ez elkerülhetetlen” – mutatott rá az egyetemi oktató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!