„A román kormánynak fel kell kötnie a gatyáját” – Winkler Gyula szerint jó megállapodás született az uniós költségvetésről

Az Európai Parlament a november utolsó hetében, de legkésőbb december második hetén tartott plenáris ülésén megszavazza a hétéves költségvetést. Az Európai Néppárt elvárásai teljesültek, valószínűleg támogatni fogja a tervezetet, hiszen a járvány miatt kialakuló válságban az idő is sürget, hogy minél gyorsabban lehessen felhasználni a pénzeket – mondta Winkler, megjegyezve, a szavazás után megkezdődhet a ratifikációs folyamat, azaz minden tagállam parlamentjének meg kell szavaznia a hitelfelvételről szóló nemzetközi szerződést.

Megnövelt költségvetés

Az Európai Parlament a költségvetés növelése mellett kardoskodott, ezért nem fogadta el júniusban a kormányfők megállapodását, viszont a mostani megegyezés révén több pénz jut európai programokra – mutatott rá a politikus. Az EP 39 milliárd eurós növelést szeretett volna elérni, ennek egy része megvalósult:

„A különbözet kevésnek tűnhet, mégis jelentős, hiszen például a kutatási Horizont programra 4 milliárd euróval jut több, az Erasmus-program 2,2 milliárd euróval növekszik, a kulturális programokra 600 millió euróval több jut, az egészségügyi program 3,4 milliárd euróval gyarapszik” – részletezte Winkler Gyula.

Hozzáfűzte: a lista ennél hosszabb, ám ezek a programok Erdélyben is nagyon fontosak, hiszen a diákok, pedagógusok számára az Erasmus jelenti az Uniót, a kulturális támogatásokból műemlékeket lehet helyreállítani. A képviselő hangsúlyozta,

Romániának 46,4 milliárd euró jut a hétéves költségvetésből, ehhez hozzáadódik a 33,5 milliárd euró a helyreállítási programból, így jön ki a közel 80 milliárd euró, amiről nyáron Klaus Iohannis elnök beszélt.

Az RMDSZ-es politikus szerint Románia jól jár ezzel az uniós költségvetéssel, a mezőgazdaság és a regionális fejlesztés terén jelentős növekedésekre számíthat. Az országnak jövőtől kétszer annyi alap áll a rendelkezésére, mint az elmúlt egy–két évben, megduplázódik a lehetőség, viszont

„Nagyon fontos a koronavírus-járvány visszaszorítása, a gazdaság helyreállítása, a pénzügyi helyzet stabilitása, és hogy folytatódjanak az eddig is megszokott kifizetések a mezőgazdaságban, regionális fejlesztés terén. A választások után megalakuló, új kormánynak »fel kell kötnie a gatyáját«, hogy a lehívás sokkal hatékonyabb legyen, mint amit eddig megszoktunk” – mondta Winkler Gyula.

– részletezte a politikus.

A megállapodás során négy új bevételi forrásról döntöttek. A műanyagokra kivetett adó már jövő évtől érvényben van, megvan rá a törvényes alap. A digitális gazdaság nagy szereplőire kivetendő adó rendszerét még ki kell dolgozni. Hasonlóképpen a pénzügyi tranzakciós adóra sincs még törvény, ám nem akarják fenntartani, hogy a globális pénzpiacokon óriási összegeket mozgatnak, de a cégek elkerülik az adózást. A szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerére kivetendő adórendszert 2023-ig kell kidolgoznia az Uniónak. Utóbbit arra alapozzák, hogy a tagállamokban működő cégek hiába csökkentik az EU-n belül a szennyezést, ha közben olyan termékeket importálnak, melyek előállításával szennyeznek.

Ha például egy cég Ukrajnából vagy Oroszországból importál cementet, ott szennyeznek az előállítással, a szén-dioxid-kibocsátás pedig nem ismer országhatárokat, így erre alapozzák majd az új adórendszert.

erről az Európai Tanács, tehát az állam- és kormányfők döntenek.

Már két éve folyik a 7-es cikkely szerinti eljárás Lengyelország és Magyarország ellen, de senki nem tudja, mi a helyzet, mert zajlik a huzavona, az egyeztetés, ezért fontos a folyamat felgyorsítása.

Ugyanakkor az EP javaslatára sikerült elérni, hogyha valamelyik tagállam kormányát feltételrendszerbe kényszerítik, ez ne történhessen a kedvezményezettek rovására. „Ilyen esetben a kedvezményezettek közvetlenül az EB egy részlegével lépnek kapcsolatba, megkapják a pénzüket, majd utólag az EB ezeket a kifizetéseket levonja a tagállam kormányától. Ilyen esetekben a felelősség az országok kormányait és nem az állampolgárokat terheli, tehát nem veszíthet egy székelyföldi gazda területalapú támogatást vagy egy diák az Erasmus-programban való részvételt, mert az országa kormányára nyomást akar helyezni az EU” – magyarázta Winkler Gyula.