Egy hónapon belül elfogadhatja az Európai Parlament az új költségvetést
Fotó: Facebook/Európai Parlament
Az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes kompromisszumra jutottak a 2021 utáni, következő hétéves pénzügyi keretről és az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetéséről szóló politikai megállapodás kapcsán. Az EP november utolsó hetében vagy legkésőbb december második hetében meg is szavazhatja azt.
2020. november 12., 08:522020. november 12., 08:52
Jó egyezségnek tartja, támogatásra javasolja Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a következő hétéves költségvetésről kedden kötött politikai megállapodását. Az RMDSZ-es gazdasági szakpolitikus szerdán a Krónika megkeresésére elmondta,
Az Európai Parlament a november utolsó hetében, de legkésőbb december második hetén tartott plenáris ülésén megszavazza a hétéves költségvetést. Az Európai Néppárt elvárásai teljesültek, valószínűleg támogatni fogja a tervezetet, hiszen a járvány miatt kialakuló válságban az idő is sürget, hogy minél gyorsabban lehessen felhasználni a pénzeket – mondta Winkler, megjegyezve, a szavazás után megkezdődhet a ratifikációs folyamat, azaz minden tagállam parlamentjének meg kell szavaznia a hitelfelvételről szóló nemzetközi szerződést.
Az Európai Parlament a költségvetés növelése mellett kardoskodott, ezért nem fogadta el júniusban a kormányfők megállapodását, viszont a mostani megegyezés révén több pénz jut európai programokra – mutatott rá a politikus. Az EP 39 milliárd eurós növelést szeretett volna elérni, ennek egy része megvalósult:
„A különbözet kevésnek tűnhet, mégis jelentős, hiszen például a kutatási Horizont programra 4 milliárd euróval jut több, az Erasmus-program 2,2 milliárd euróval növekszik, a kulturális programokra 600 millió euróval több jut, az egészségügyi program 3,4 milliárd euróval gyarapszik” – részletezte Winkler Gyula.
Hozzáfűzte: a lista ennél hosszabb, ám ezek a programok Erdélyben is nagyon fontosak, hiszen a diákok, pedagógusok számára az Erasmus jelenti az Uniót, a kulturális támogatásokból műemlékeket lehet helyreállítani. A képviselő hangsúlyozta,
Romániának 46,4 milliárd euró jut a hétéves költségvetésből, ehhez hozzáadódik a 33,5 milliárd euró a helyreállítási programból, így jön ki a közel 80 milliárd euró, amiről nyáron Klaus Iohannis elnök beszélt.
Az RMDSZ-es politikus szerint Románia jól jár ezzel az uniós költségvetéssel, a mezőgazdaság és a regionális fejlesztés terén jelentős növekedésekre számíthat. Az országnak jövőtől kétszer annyi alap áll a rendelkezésére, mint az elmúlt egy–két évben, megduplázódik a lehetőség, viszont
„Nagyon fontos a koronavírus-járvány visszaszorítása, a gazdaság helyreállítása, a pénzügyi helyzet stabilitása, és hogy folytatódjanak az eddig is megszokott kifizetések a mezőgazdaságban, regionális fejlesztés terén. A választások után megalakuló, új kormánynak »fel kell kötnie a gatyáját«, hogy a lehívás sokkal hatékonyabb legyen, mint amit eddig megszoktunk” – mondta Winkler Gyula.
Winkler Gyula: A választások után megalakuló, új kormánynak „fel kell kötnie a gatyáját”, hogy a lehívás sokkal hatékonyabb legyen
Fotó: Facebook/Winkler Gyula
A politikai megállapodás azt is tartalmazza, hogy milyen új forrásokat vezet be az Unió, hogy a helyreállítási csomagra felvett 750 milliárd eurós kölcsönt visszafizesse.
„Nem azért veszünk fel most kölcsönt, hogy tíz év múlva kevesebb pénzből gazdálkodjunk, tehát nem a jelenleg összeálló költségvetésből, nem a tagállamok hozzájárulásából fogjuk törleszteni.
– részletezte a politikus.
A megállapodás során négy új bevételi forrásról döntöttek. A műanyagokra kivetett adó már jövő évtől érvényben van, megvan rá a törvényes alap. A digitális gazdaság nagy szereplőire kivetendő adó rendszerét még ki kell dolgozni. Hasonlóképpen a pénzügyi tranzakciós adóra sincs még törvény, ám nem akarják fenntartani, hogy a globális pénzpiacokon óriási összegeket mozgatnak, de a cégek elkerülik az adózást. A szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerére kivetendő adórendszert 2023-ig kell kidolgoznia az Uniónak. Utóbbit arra alapozzák, hogy a tagállamokban működő cégek hiába csökkentik az EU-n belül a szennyezést, ha közben olyan termékeket importálnak, melyek előállításával szennyeznek.
Ha például egy cég Ukrajnából vagy Oroszországból importál cementet, ott szennyeznek az előállítással, a szén-dioxid-kibocsátás pedig nem ismer országhatárokat, így erre alapozzák majd az új adórendszert.
Fotó: Wikipédia
Winkler Gyula egyúttal azt is felidézte, hogy az elmúlt években sok vita folyt a jogállamisági mechanizmusról, hogy milyen feltételrendszer szabályozza azt az Unióban. „Bár ez nehéz dió, a jelenlegi megállapodás során történt előrelépés azzal, hogy felgyorsítottuk a folyamatot, és szabályoztuk, hogy a megrovások ne történhessenek a kedvezményezett állampolgárok rovására” – fejtette ki a képviselő. Emlékeztetett,
erről az Európai Tanács, tehát az állam- és kormányfők döntenek.
Már két éve folyik a 7-es cikkely szerinti eljárás Lengyelország és Magyarország ellen, de senki nem tudja, mi a helyzet, mert zajlik a huzavona, az egyeztetés, ezért fontos a folyamat felgyorsítása.
Ugyanakkor az EP javaslatára sikerült elérni, hogyha valamelyik tagállam kormányát feltételrendszerbe kényszerítik, ez ne történhessen a kedvezményezettek rovására. „Ilyen esetben a kedvezményezettek közvetlenül az EB egy részlegével lépnek kapcsolatba, megkapják a pénzüket, majd utólag az EB ezeket a kifizetéseket levonja a tagállam kormányától. Ilyen esetekben a felelősség az országok kormányait és nem az állampolgárokat terheli, tehát nem veszíthet egy székelyföldi gazda területalapú támogatást vagy egy diák az Erasmus-programban való részvételt, mert az országa kormányára nyomást akar helyezni az EU” – magyarázta Winkler Gyula.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!