2010. október 03., 12:142010. október 03., 12:14
Strauss-Kahn Jaltában egy gazdasági konferencián, az ukrán vezetőkkel folytatott megbeszélései végeztével úgy vélte, hogy „Ukrajna jól halad, épp csak a most esedékes felülvizsgálat van hátra. Biztosra veszem, hogy a következő felülvizsgálat is jól sikerül, és jelezni fogja, hogy az ukrán gazdaság ismét sínen van. Az IMF segített, de a munka java részét az (ukrán) kormány végezte el”.
„A kormány kezdte, átfogó reformok a költségvetés és a pénzügyi szektor erősítését, az energiaágazat korszerűsítését, Ukrajna nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Ettől fog gyorsulni a (gazdasági) növekedés, és bővülni a beruházás és a foglalkoztatás” - mondta az IMF vezetője. Hozzátette: az IMF támogatja, hogy a nehéz döntések közepette az ukrán kormány segítse a legszegényebbeket, jobban összpontosítva a jóléti programokat. „Egyetértünk, hogy az embereknek kell a reformfolyamat középpontjában lenniük” - mondta Strauss-Kahn.
Az oroszbarát Viktor Janukovics februári elnökké választása óta az ukrán kormány az egyik legfontosabb feladatának tartja a kapcsolatok javítását az IMF-fel, és a jelek szerint ez sikeres, különösen ahhoz képest, hogy az előző kormányzat elzárkózott számos reformtól és szerkezetátalakítástól. Ezért az IMF leállította az előző készenlétihitel-megállapodást, emlékeztetett a Dow Jones hírügynökség.
Az IMF 2008. novemberben 16,4 milliárd dolláros készenlétihitel-keretet hagyott jóvá Ukrajna számára két évre, miután az acélipari exportra és külföldi beruházásokra épülő ukrán gazdaságot igen megviselte a kezdődő világgazdasági válság, a külső finanszírozás elapadása. Ez a megállapodás a második felülvizsgálatig jutott el tavaly júliusban, azzal együtt az IMF összesen 10,6 milliárd dollárt utalt át. Utána nem adott több pénzt, mert nem jutott egyezségre az ukrán kormánnyal, jóllehet hozzájárult egyes feltételek enyhítéséhez. A februári elnökválasztás után a felek úgy döntöttek, hogy megszüntetik a megállapodást, és helyette új egyezményt kötnek. Az IMF július végén új, 15,15 milliárd dolláros keretet hagyott jóvá Ukrajna számára, amelyből az ország 1,89 milliárd dollárt a jóváhagyással együtt megkapott. Az új megállapodás fontos eleme, hogy az ukrán kormány törekszik a nyugdíjreform bevezetésére és az állami Naftogaz gázvállalat deficitjének megszüntetésére.
A jaltai tanácskozáson Mikola Azarov ukrán miniszterelnök beszámolt arról, hogy az idén az államháztartás hiánya valószínűleg csak a GDP 4,5 százalékával lesz egyenértékű, kisebb az IMF-fel megállapodott 4,9 százaléknál, és jövőre 3,5 százalékra csökkentik. Emlékeztetett, hogy tavaly az ukrán hazai össztermék (GDP) 16 százalékát tette ki a hiány.
Ukrajna gazdasága 2007-ben 7,9 százalékkal bővült, ez 2008-ban 2,1 százalékra lassult. Tavaly 15,1 százalékkal visszaesett az ukrán gazdaság. Az IMF erre az évre 3,7 százalékos, jövőre 4,3 százalékos, 2012-re 4,8 százalékos GDP-növekedést jósol Ukrajnának.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.