
Fotó: Veres Nándor
Az Európai Unióban (EU) 2018-ban a műanyag csomagolási hulladék nagyjából 41,5%-át hasznosították újra, Románia meghaladja az EU átlagát, amennyiben a jelzett időszakban a műanyag csomagolási hulladék 43%-át újrahasznosították – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adatsorából.
2021. január 13., 10:292021. január 13., 10:29
Az EU hét tagállamában a műanyag csomagolási hulladék több mint felét újrahasznosították 2018-ban. Ebben a tekintetben a sorrend a következő: Litvánia (69,3%), Szlovénia (60,4%- 2017-es adat), Bulgária (59,2%) és Csehország (57%). A lista másik végén, a műanyag csomagolási hulladék kevesebb mint egyharmadának újrahasznosításával Málta (19,2%, 2017-es adatok), Franciaország (26,9%), Magyarország (30%) és Írország(31%) áll.
2018-ban az EU-ban keletkezett csomagolási hulladék mennyisége személyenként 174 kilogramm volt, de a tagállamok között ez az arány a Horvátországban egy főre eső 67,8 kilogrammtól a németországi 227,5 kilogrammig terjedt. Az EU-ban 2018-ban a papír és karton (40,9%), a műanyag (19%), az üveg (18,7%), a fa (16,1%) és a fém (5%) volt a leggyakoribb csomagolási hulladék 2018-ban.
2008 és 2018 között az EU-ban keletkező csomagolási hulladék teljes mennyisége 6,7 millió tonnával, (+9,4%), 77,7 millió tonnára nőtt.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!