Fotó: Archív
A szakember szerint a magánszférában jelentkező, súlyos problémákra az államnak sürgősen reagálnia kellene a választások után.
„Egyelőre nem jeleztük a kormánynak, hogy súlyos gondok merültek fel, nehogy azzal vádolják a szövetséget, hogy részt vesz a választási kampányban. Az új kormány megalakulása után viszont követelni fogjuk az üdülési csekkek bevezetését, valamint a közélelmezési egységek általános forgalmi adójának (áfa) 24-ről 9 százalékra való csökkentését” – mutatott rá Murad. Kovács István, a sepsiszentgyörgyi vendéglátó-ipari egységeket tömörítő szövetség (SVESZ) elnöke azonban a valóságtól elrugaszkodottnak tartja a követeléseket, szerinte ugyanis az éttermek működését nem a kormány, hanem a szabadpiac határozza meg.
„Az ország vezetőinek arra kell törekedniük, hogy stabil gazdaságot hozzanak létre, és munkahelyeket teremtsenek. A kormány egyszerűen nem szabályozhatja, hogy a fogyasztók hol ebédeljenek, vagy hová menjenek nyaralni, mindez a vásárlóerőtől függ” – szögezte le Kovács. A vendéglőtulajdonos hangsúlyozta, a szolgáltatások működése mindenhol a piactól függ, így a jól működő éttermek a válság ellenére is kitartanak. A háromszéki szövetség elnöke szerint az általános forgalmi adó csökkentése kizárólag az „ügyeskedőknek” kedvezne. „Kettős könyvelést kellene vezetni, az adócsökkentés pedig nem eredményezné egyértelműen az árak visszaesését. Például ha a tej 20 banival olcsóbb lesz, mennyivel kínáljuk majd kevesebbért a tejeskávét, amiben két deci tej van” – magyarázta Kovács István.
Hasonlóan vélekedett Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki szerint a követelések valóban hangzatosak, de nem biztos, hogy célravezetők. Amint a Krónika megkeresésére elmondta, a kisebb áfa minden bizonnyal növelné a vállalkozók nyereségét, az éttermek forgalma azonban nem változna, hiszen az árak nem csökkennének a fogyasztók javára.
„A székelyföldi vendéglők többsége a gazdasági válság ellenére is talpon tudott maradni, munkahelyeket sem kellett megszüntetni. Az illetékesek előrejelzése szerint egyébként a gazdasági növekedéssel a vendéglátó-iparban is javulni fog a helyzet” – vélekedett Édler. Hozzátette, a parlament költségvetési bizottságának tagjaként nincs tudomása arról, hogy tervezik a közélelmezési illeték csökkentését.
László János székelyudvarhelyi vállalkozó ezzel szemben úgy véli, indokolt lenne az általános forgalmi adó csökkentése, akár a gazdaság más területein is.
„Az önkormányzat által bevezetett turisztikai illeték csökkentésének ugyanakkor nem látom értelmét, különösen Székelyudvarhelyen. Ezt inkább emelni kellene, a befolyt összeget pedig a turizmust és vendéglátóipart fejlesztő beruházásokra költeni. A térség népszerűsítésére kell nagy hangsúlyt fektetni, minél több turistát, vendéget megszólítva” – közölte lapunkkal a vendéglátásban érdekelt üzletember. László János szerint a térség éttermeiben korántsem aggasztó a helyzet, nem kell tömeges elbocsátásoktól tartani. Az illetékesek inkább a továbbképzésekre keresnek megoldást, ugyanakkor vonzóbb fizetésekkel, illetve a borravaló hivatalossá tételével csábítanák a pincéreket, szakácsokat és egyéb szakembereket az éttermekhez.
Lényegesen rosszabb a helyzet Szatmár megyében. Bár nem készült erre vonatkozó pontos felmérés, minden jel arra mutat, hogy megalapozott a térség vendéglátó-ipari vállalkozóinak aggodalma. Daniela Culic, a Szatmár Megyei Kereskedelmi és Agrárkamara vezetője a Krónikának elmondta, tetemes bevételkiesést jelent az étkezdéknek, hogy a szatmárnémeti tanács határozat révén megtiltotta az éttermeknek, hogy este 10 óra után üzemeljenek, emiatt pedig éjszakai lakodalmakhoz nem biztosíthatják a menüt.
Kivételt ez alól csak a szállodák földszintjén működő vendéglők jelentenek, illetve azok, amelyek szomszédságában nincsenek lakások. A másik nagy érvágás a közalkalmazottak bérének drasztikus csökkentése volt, mivel sok étkezde kínált napi menüt, a fő célcsoport pedig az állami szférában dolgozók voltak, a fizetésmegvonás után azonban jóval kevesebben járnak már vendéglőbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok